A nagy túraabroncs teszt – harmadik rész

A nagy túraabroncs teszt – harmadik rész

- Kategória: Kiemelt cikk, Teszt

Kigurultunk a Budakeszin működő szerviz ajtaján, és azonnal száguldottunk is haza, hogy mielőbb felmálházzuk a vasakat. A sietség nem volt alaptalan: izgalmas ezer kilométer várt minket…

r17-lavamund-back

Milyen idő lesz hétvégén? – kiáltottam félhangosan a zuhany alól, mire nem várt, hosszú csend következett, majd egy halk válasz: Te, itt olyan hideg lesz, mint az orosz filmekben… Nem éppen jó előjel egy motorostúra előtt, de a csapat már izgatottan várt, a felvezetést – mint mindig – elvállaltam, s a szállásadónk is készült ránk, vagyis nem volt kérdés, hogy belevágunk.

Mintha csak el akartak volna tántorítani az égiek, kiadós felhőszakadással kezdődött a kaland. Remek, gondoltam, itt ülünk a világ talán legjobb túrasport vasain, melyeken vadonatúj gumik feszülnek, mégsem vagyok nyugodt, hiszen alig tíz kilométert tettünk meg velük. Igen, jól gondoljátok, a formaleválasztó réteg lekoptatása miatt aggódtam, amire egyszerűen fizikailag nem volt lehetőségünk a zápor előtt. Nem mintha konkrét veszélyt jelentene az első kilométerekre jellemző hosszabb féktáv, de szívesebben járattam volna be a papucsokat a Kakucsring lassú, komótos ívein, mint az eső és kosz áztatta országúton. No mindegy, óvatosan, kis ráhagyással követtük a hosszan kígyózó autókat, s a felhő alól kibújva kapcsoltunk csak magasabb tempóra. Az első, alig háromszáz kilométeres etap felét magunk mögött tudtuk már, mikor kiálltunk uzsonnaszünetre, és itt megbeszéltük, mit is tapasztaltunk az új papucsokon. Tanulságos volt a párbeszéd, hiszen Barbi igencsak plasztikusan fogalmazta meg az élményeit, de nem lopom el a kenyerét, meséljen erről ő maga:

motorgumista.hu
A teszt támogatója a Motorgumista.hu. A licitoldalon folyamatosan frissülő akciókkal várják a motorosokat – részletekért KATT a képre!

 Barbi, Kawasaki ZZR1400, Michelin Pilot Road 3

Megvan az érzés, mikor a hosszú tél után először felülsz a gépre? Hirtelen baromi erősnek érzed, lubickolsz a teljesítményben, de óva intelek, hogy a lovak közé csapj: ez nem a Star Wars, itt az erő nem veled van, inkább ellened munkál, mikor a hideg aszfalton a kanyarokban meg-megmozdul a gép feneke. Nem úgy jönnek ki az ívek, ahogy szeretnéd, érzed magadon a téli rozsdát, izmaid és reflexeid a tanuló korszakodat idézik. Szép lassan azután előjön a tapasztalat, és általában az első nagyobb túra vagy pályanap után visszatér minden a rendes kerékvágásba. 

Barbi: "Azt érzed, hogy a motorod nem is gép, hanem a tested része, ketten alkottok egy egészet. Talán azért is termel ennyi endorfint a motorozás, mert az életben csupán még egy tevékenység van, amelyben két fél egymással tökéletes összhangban ilyen levakarhatatlan vigyort csal az ember arcára…"
Barbi: “Azt érzed, hogy a motorod nem is gép, hanem a tested része, ketten alkottok egy egészet. Talán azért is termel ennyi endorfint a motorozás, mert az életben csupán még egy tevékenység van, amelyben két fél egymással tökéletes összhangban ilyen levakarhatatlan vigyort csal az ember arcára…”

Nos, pontosan ugyanezt éreztem, mikor az erősen kopott Pilot Powereket végre lekapták a motoromról, hiszen teljesen másként viselkedik a ZZR mint pár órával ezelőtt, az igencsak viseltes gumikkal. Kiruccanásunk első száz kilométerét vizes aszfalton tettük meg, de egyszer sem éreztem bizonytalanságot a tapadást illetően. Mindig odafigyelek rá, hogy rendben legyen a motorom, sőt, úgy általában minden járművem, ezért is volt különösen megnyugtató, hogy ilyen remekül vizsgázott a Pilot Road 3 nedves útfelületen, s ez előrevetítette a hasonló tapadási teljesítményét szárazon is. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom az eddigi ezer kilométer tapasztalatát, azt mondanám, hogy az Michelin új 3 fejlesztése ötvözi a PR2-es remek vizes tapadását és tartósságát a szintén tesztelt Power-széria száraz-teljesítményével. Óriási a kontraszt a fáradt Pilot Powerek és az új túraabroncsok között, pont olyan, mint mikor tavasszal a pályázás után hirtelen helyükre kerülnek a dolgok, minden magától értetődő lesz, és egyszerűen, lazán falod a kanyarokat. Azt érzed, hogy a motorod nem is gép, hanem a tested része, ketten alkottok egy egészet. Talán azért is termel ennyi endorfint a motorozás, mert az életben csupán még egy tevékenység van, amelyben két fél egymással tökéletes összhangban ilyen levakarhatatlan vigyort csal az ember arcára…

A Mecsekben is tettünk néhány kört, mielőtt téli pihenőre küldtük volna a gépeket
A Mecsekben is tettünk néhány kört, mielőtt téli pihenőre küldtük volna a gépeket

De ne kalandozzunk el a témától, hiszen akad itt némi probléma, mégpedig a futóművel. Ahogy a friss gumik magasabb kanyarsebességre bátorítottak, a motor egy másik kulcsfontosságú elemének rakoncátlan viselkedése figyelmeztetett: ő bizony nem tartja már velem a lépést… A hátsó rugóstag jelentkezett be némi felülvizsgálatra, mégpedig elég tolakodóan. A megpakolt motor kigyorsításkor és a kanyarokban is többször úgy hintázott, hogy hasonlót csak kamionok légrugós ülései tudnak produkálni. Nincs mese, következő lépésben ellenőriznünk kell a rugóstagot, hogy kiderüljön: megúszom egy beállítással, vagy költségesebb javítás vár rám. Bezzeg Kutya vasa, ott nem volt hiba, és ez a tempóján is meglátszott, no meg az enyémen is, mikor motort cseréltünk…

Kutya, ZZR1400, Bridgestone T30

Metzeler Z8-ról váltottam a japánok új fejlesztésű gumijára, s bizony komoly meglepetés ért az első kilométereken. Úgy tűnik, a Bridgestone-nál a nagytestű túragépek gazdáit célozták meg, mivel kimondottan erős lett a vas egyenesfutása, kanyarban is alig lehet letaszítani az ívről, azonban ez némi kompromisszummal jár. Ha egy szűk S-kanyarban próbáljuk meg egyik ívről a másikra fektetni a gépet, viszonylag nagy erő kell a művelethez, de ez inkább megszokás kérdése, mintsem hiányosság. A karakter szándékosan ilyen, és ez ki is fizetődik minden tempós fordulóban, ahol az úthibák és az apró gázadások sem tudják megtréfálni a T30-at, rendíthetetlenül kapaszkodnak a gumik a kiválasztott vonalhoz, ami nagy magabiztosságot ad a szerpentineken. A tapadásra sincs panasz, a csomagokkal és vezetővel közel négymázsás ZZR még egyesben is alig-alig forgatja ki a tizenkilenc centi széles abroncsot, kicsit tartok is tőle, hogy ilyen kiváló fogás mellett nem lesz-e rövidebb életű a Bridgestone, mint a kétkomponensű Pilot Road 3?

KATT a képre, videó nyílik!
A hideg, párás őszi reggeleken is jól vizsgáztak a gumik, a ZZR-ek gigászi nyomatéka sem viccelte meg őket a nedves aszfalton

Egyelőre azért nem kell ilyen gondokkal foglalkoznom, hiszen egy hétvége után 1108 kilométert mutat a Budakeszin lenullázott számláló, és a T30 eredeti mintázatából hátul még csak bő egy millimétert veszítettem, az elsőn pedig alig fél millit – vagyis jól állok. A Pilot Road 3 még derekasabban viselte a súlyt és a kétszáz tagú ménest, hiszen 4,4, illetve 6,0 millimétert mértünk rajta az út végén. Már most, nagyjából ezer kilométer után látszik, hogy a Michelin egy fokkal jobban tűri a közel négymázsás tömeg és a kétszáz lovas teljesítmény kihívásait, ám ebből még kár lenne hosszútávú tanulságot levonni – inkább gyűjtjük tovább a kilométereket, és lelkesen mérjük, miként is vizsgáznak tartósságból a riválisok.

Visszatérve a túrára, végül az időjárás is hasonlóan barátságosnak bizonyult, mint az Őrségben és Ausztriában ránk mosolygó emberek, vagyis újból szerencsénk volt a dátum, illetve a célpont megválasztásával. Míg itthon szélvihar és öt-hatfokos hideg száműzte a tévé elé barátainkat, mi – ahogy a képeken is látszik – ragyogó napsütésben motoroztunk, már-már kellemetlenül meleg, 25 fok feletti hőmérsékletet mérve délutánonként.

Ausztria legszebb szerpentinjein járathattuk be az új abroncsokat. A késő őszi időpont ellenére az égiek kegyesek voltak hozzánk és végig ragyogó napsütésben barangolhattunk
Ausztria legszebb szerpentinjein járathattuk be az új abroncsokat. A késő őszi időpont ellenére az égiek kegyesek voltak hozzánk és végig ragyogó napsütésben barangolhattunk

Hogyan tovább? Igyekszünk gyűjteni a tapasztalatokat, no meg az élményeket, hogy a nem is olyan rövid téli kényszerpihenő után ott folytassuk, ahol ősszel abbahagytuk, de már új, távolabbi célpontok felé robogva… De addig is, hamar keresnünk kell egy remek futóműves szakembert, hogy rendbe szedje a ZZR kissé bizonytalan futóművét. Ezért legközelebb már a pálya széléről jelentkezünk, ahol belekóstolunk a futóműállítás rejtelmeibe, és ugyanitt egy rendhagyó „versenyen” fog megmérkőzni egymással a japánok Góliátja a sógorok Dávidjával…

Continental 2019

Facebook Comments

6 Comments

  1. Nekem egy sportosabb gépre (GSX-R 750 SRAD) kellene új gumi, de én is sokat túrázok vele. Szerintetek bele merjek vágni a Pilot Road 3-ba /esetéeg Metzeler Z8?/, vagy a Suzi karakteréhez jobban passzoló M3, M5 papucsok közül válasszak? Évente általában nyolc-kilencezret megyek, harmada város, a többi tempós túra.

    1. Elhiheted, hogy egy jó sport túra gumival közúton nem tudsz mellé nyúlni. Nekem egy Yzf600R-em van pirelli angel st- gumikkal az is egy sportos gép, de ezek a gumik nagyon jól tapadnak, akár lábtartótól lábtartóig is tudod dönteni (ezt saját tapasztalatból tudom) És ez lesz az első pár gumim ami megéli a 10000km-ert 🙂 Utcára nem veszek többet sport gumit, annyival nem nyújt többet mint amennyivel hamarabb elkopik…

    2. Szia Lonely,
      szerintem nyugodtan mehet ilyen felhasználásra a PR3 a vasra, sőt akár a kérdezett Z8 is – volt szerencsém mindkettőhöz jó pár ezer kilométeren keresztül, csupa jót mondhatok róluk. Barátunk igencsak erős vasán – és a miénknél sokkal gyilkosabb tempó mellett – nyolcezret futott el a PR3, csupa-csupa szerpentinezéssel, szóval aligha kell tartanod tőle, hogy nem lesz elég sportos…

  2. Tetszenek a szerző írásai. Érthető hétköznapi nyelven megfogalmazva és nem kis tapasztalattal a háta mögött , motoron és klaviatúra mögött is egyaránt.
    Köszönet érte és sok ilyen és hasonló írást várok Tőled/Tőletek 🙂

  3. A PR3-ok sima verziók vagy van még az oldalukon egy TRAIL felirat is?

    1. @csokabi: nem, ezek a “sima” verziók. ahogy olvastam, azok kimondottan aszfalton használt túraendurókra vannak kitalálva.

Válasz