Országúton nem az szabja meg a tempót, hogy milyen ívű a kanyar, hanem az, hogy mekkora utat látsz be magad előtt… Tanulságos videó egy szerpentines csapatásról.
Az úgynevezett “vakon kanyarodás” akkor valósul meg, mikor az íven gyorsabban haladsz, minthogy meg tudnál állni a belátható szakaszon felbukkanó akadály előtt. Lehet ez egy útra tévedt állat, egy olajfolt vagy akár lerobbant autó is, a lényeg, hogy bár a feltételek megengednék a nagyobb tempót, a vészhelyzetre készülve mégsem hozhatod ki a maximumot ilyenkor magadból és a motorból.
Kitűnő példa erre a fenti videó, amiben egy kocsit parkoltak le – eléggé elítélhető módon – a kanyarkijáratra, amit majdnem csokorba is szedett szegény srác… A legközelebbi csapatásnál – ha eddig nem tetted volna – ezt is kalkuláld bele a tempóválasztásba, hiszen az utca nem a Hungaroring, itt bizony az aszfalt minőségén és a kanyar ívén túl még számos egyéb tényező befolyásolja, mennyi is az annyi.
fidelio
De királyúl megoldották… minden tisztelet az övéké… a kocsis, az meg ugye kocsis……
Batori Laszlo
A belathato tavolsag soha nem lehet kisebb a fektavolsagnal. Ez csak egy elmebetegnek nem egyertemu 🙂
vendég
Azt láttuk, hogy a belátható távolságon belül nem tudtak megállni. Ezek egyik motorosok voltak, nem autósok! Kikerülték az akadályt.
szaboolcs
Megállni tilos, be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti.
Ez csak egy elmebetegnek nem egyértelmű 🙂
János Járki
Ha egy autónak besül a kerékcsapágya pont a kanyarban és éppen nem tudják letolni az úttestről, akkor az a jármű ott lesz egy ideig a kanyarban akár számít rá az elmebeteg motoros, akár nem! Attól, hogy a KRESZ tiltja, attól még száz oka lehet, hogy valaki szabálytalanul otthagyja a járművét az úttesten. Ha az elmebeteg gépjárművezető ezt nem kalkulálja be akkor jó eséllyel 50-50 %-ra fogják értékelni a helyszínelők, és ez pont annyit jelent, hogy egyik félnek sem fizet a biztosító.