Láttam már-ezt azt életem során többféle járművön, ezért úgy határoztam, hogy megpróbálom átadni a tapasztalataimat, már ami a motoros közlekedést illeti. Fogadjátok szeretettel!
Rögtön szögezzük is le: nem akarom feltalálni a spanyolviaszt. Sokan írtak már cikkeket hasonló tartalommal, így az alábbiakban inkább a személyes tapasztalatokat szeretnék megosztani, esetleg tanácsot adni a motorozással ismerkedő, a téma iránt érdeklődő társaknak, és rámutatni olyan részletekre, mely esetleg kimaradt a korábbi baleset-megelőzési tanácsadókból.
2007 óta van jogosítványom nagymotorra, jelenleg egy 2005-ös FZS 1000-el koptatom az aszfaltot. A korlátlan jogosítványmegszerzése előtt a B kategória égisze alatt már elkezdtem ismerkedni az ötvenes géposztállyal. Már motoroztam egy pár éve, mikor úgy éreztem, nem lenne káromra a nagy géppel egy vezetéstechnikai tréning. Olyan szinten pozitív élményekkel zárult az első képzés, hogy elhatároztam, nagyobb hangsúlyt fektetek az önképzésre, illetve megpróbálok segíteni az erre nyitott motorostársaimnak is. Szállásadással, vendéglátással foglalkozunk a családi vállalkozásban, motorosvendégeink ezért kiemelt figyelmet kapnak: vezetéstechnikai tréningeket, túramotorozást szervezünk nekik. Sokféle motorossal sikerült megismerkedni az évek alatt, és pont a velük kapcsolatban átélt élmények sarkalltak arra, hogy billentyűzetet ragadjak, és leírjam a legfontosabb tapasztalataimat.
Elképesztő, mi megy az utakon
Igyekszem én is a „jó pap” kategóriába tartozni, mert úgy gondolom, hogy az ember sohasem tudhat eleget. Ez értendő az elmélet és természetesen a gyakorlat részéről is. Rengetegen vannak, akik tapasztaltabbak nálam, már csak az életkorukból adódóan is, bár a vezetéstechnikai tréningeken sokszor a magukat öreg motorosnak tartók lepődnek meg legjobban felszínre kerülő hiányosságaikon. A motorozás az emberek döntő többsége számára hobbi, így nem tölt annyi időt nyeregben, hogy készségszintre emelkedjenek bizonyos manőverek. Ráadásul szezonális elfoglaltság, így még inkább szükséges az elméleti és gyakorlati önképzés.
Szeretek motorokról, motorozásról beszélgetni, s igyekszem minél jobban elsajátítani ezt a csodás hobbit, ezért örömmel vettem a közelmúltban egyik beszélgető partnerem megjegyzését, hogy: „nem láttam még senkit, aki olyan tudatosan motorozik, mint te”.
Vettem hát a bátorságot, mert talán régi motorosok is találnak majd megszívlelendőt az alábbi sorokban, akik viszont mostanában kezdtek, vagy kezdenek motorozni, vegyék ezt segítő szándéknak a biztonságos elindulás és hazaérkezés érdekében. Emellett pedig, hogy ne csak „hazabeszéljek”, ajánlom mindenkinek a „Motorozz ésszel!” című kiadványt, illetve a „Motorozás Mesterfokon” c. könyvet, rengeteg hasznos tanács van bennük!
A motorozás nem feltétlenül drága hobbi, de vannak kötelező elemek, amikre ha nem futja, inkább bele se vágjunk, mert csak magunkat (és a többi közlekedőt) sodorjuk veszélybe. Most ezekről ejtünk szót.
Te vagy a gyenge láncszem…
Tetszik vagy sem, a motorozás veszélyes üzem. Ha előző nap az átlagosnál jobban sikerült a buli vagy végigdolgoztad az egész hetet, és fáradt vagy, inkább keress rá a neten egy motorosfilmre, öleld át a párodat és mozizzatok egyet. Ha indulás előtt picit is felmerül benned, hogy most nem tudsz koncentrálni, inkább maradj otthon! Ha a haverokkal elmentek egy karikára, és a vége felé már érzed, hogy tompulsz, nehezebben mennek a kanyarok, inkább maradj le – semmi nem ér annyit, hogy ne érj haza egyben Ezért is fontos, hogy mindig figyeld magad: ha vétesz egy apróbb hibát (induláskor lefullad a motor, mert nem csuktad fel az oldal támaszt, esetleg percekre kint felejted az irányjelzőt), tudatosítsd magadban, hogy nem vagy ott teljesen fejben, ezért vállalj kevesebbet és legyél a szokásosnál is óvatosabb!
Amikor elkezdtem motorozni én is megkaptam, hogy nekem ezt nem kellene erőltetni, meg nem vagyok túl ügyes, és még veszélyes is az az erős gép…. Ha valaki 5-6 éves kora óta motorozik, ráadásul van lehetősége terepen is gyakorolni, nyilván sokkal ügyesebb lesz annál, akinek ez az első, vagy második szezonja. De ez nem is baj, így mindig annyit vállalj, amennyit biztonságosnak érzel! Az igazi barát úgy közlekedik, hogy segíti tapasztalatlanabb társát, tanítja motorozás közben. Ne feledd, nem az a „menő motoros”, aki egyenesben 300-al tudja húzni neki, hanem az, aki a sokadik szezon végén is saját lábán, és mankóval jut le a garázsba…
Nem elég a rövidnadrág
Nem térnék ki részletesen a megfelelő motorosruházat (mérethelyesség, használhatóság) témakörére, de az alapvető, hogy a ruha ne lobogjon, mert az zavaró, és rontja a motorkezelést nagyobb sebességnél. A túl szoros ruházat ugyanúgy veszélyes, mert elvonja a figyelmet a vezetéstől, ráadásul – főleg hölgyeknél – sok makacs betegség forrása lehet. Ha túl meleg ruhát választunk, az túlhevüléshez, kiszáradáshoz, így pedig dekoncentrációhoz vezethet, de fázni sem jó, mert elgémberedik az ember, nem is beszélve a megfázás mellékhatásairól.
Menőnek tűnik nyáron az edzőcipő-rövidnadrág-póló kombináció, de elég egy darázs, vagy egy figyelmetlen autós és rögtön megbánjuk, hogy ilyen lenge ruhát választottunk. Azt a kifogást szokták legtöbben emlegetni, hogy csak városban mennek, meg csak pár sarokra, így nem akarnak beöltözni. Sajnos a legtöbb baleset lakott területen belül történik, és a Te sebességed mit sem számít, ha a másik éppen hatvannal halad, amikor nem vesz észre a forgalomban… A motorosruházatok kínálata sohasem látott szélességben érhető el. Nyári dzsekik, farmerek, magasított szárú motoros cipők, városi kesztyűk, könnyű bukósisakok kaphatók. Ne sajnáljunk hát az egészségünk megőrzésére fordítani, és a megfelelő öltözetet viselni.
Talán mondanom sem kell, de ugyanez vonatkozik az utasunkra is, hiszen ugyanolyan veszélynek van kitéve a motoron, mint mi. Ha utasunk nem rendszeres partner a hátsó ülésen, nyilván nem ruházunk be drága felszerelésre, de kérjük meg, hogy legalább bokát takaró cipőt, farmernadrágot, térdvédőt és a derekat, vesét eltakaró bőrdzsekit húzzon. Igyekezzünk mérethelyes bukósisakot adni rá, illetve egy motoroskesztyű sem lesz haszontalan számára. A tapasztalatlan úti társ testi épsége még inkább a mi felelősségünk!
Ezen felül még többet tehetsz a legnépszerűbb kiegészítőkkel, bár tudom, hogy ez sokaknak már felesleges majomkodásnak tűnhet. Igen, korábban magam is elképzelhetetlennek tartottam, hogy „kukásmellényben” járjak. Miután azonban egyre több, láthatósági felszerelésben motorozóval futottam össze az utakon, be kellett látnom, hogy ez igenis praktikus kiegészítő! Be is szereztünk párommal egy-egy láthatósági mellényt és hozzá neonsárga sisakot. Lehet, hogy nem olyan csinos, mint a motorhoz passzoló, márkaszínű bőrkombi, s nem olyan menő, mint GhostRider koromfekete bőrcucca, de tény, hogy sokszor a motor lámpájának fénye messziről még nem kivehető, a nagy sárga pacát (sisak és mellény) már igenis látni lehet. Különösen borongós, esős időben praktikus a feltűnő színű kiegészítő.
Máris mennyi minden szóba került, pedig még el sem indultunk. Ne aggódj, mindjárt a startgombra teheted az ujjad és megmarkolhatod a gázt, de előbb – ha már a kezelőszervek szóba kerültek -, említsük meg, miért is fontos ezek beállítása!
Mivel mindenki más testalkatú, fontos hogy hosszú távú kényelmünk, s ezzel áttételesen a biztonságunk érdekében, hogy magunkhoz igazítsuk a motort. A legegyszerűbb az állítható fék- és kuplungkarok távolságán módosítani, de ezek tartócsavarjait fellazítva állásuk szögén változtass, ha úgy kényelmesebb fogás esik rajtuk. Teljes kényelmünk érdekében a lábtartók, az ülés, illetve az egész motor magasságán állíthatunk. A kormány alá távtartót tehetünk vagy ki is cserélhetjük azt, akár túrakormánnyal szerelhetünk fel egy csutkakormányos motort, a szélvédelem javítása érdekében módosított szögű, állítható, esetleg nagyobb méretű plexit szerelhetünk fel. Fontos, hogy a motor szerkezetét érintő változások szakember keze alatt, illetve megfelelő minőségű alkatrészek beépítésével történjenek!
Ez már csak azért is fontos, mert a KÖHÉM rendelet értelmében minden, a motoron végzett, gyári beállításoktól és felszereltségtől eltérő változás engedély- és vizsgaköteles, még a fém fékcső vagy a kisebb lánckerék felszerelése is! Szerencsére kevés vizsgaállomáson szoktak kötözködni ilyen apróságok miatt, de jobb, ha eszünkbe véssük, a szabályok a mi biztonságunk érdekében születnek.
Gondolj csak bele, mennyire veszélyes egy átgondolatlan bukócső vagy lábtartó, ami egy mélyebb döntésénél leér és kiemeli a motor kerekét! Nagy divat lett a LED- index és egyéb kiegészítő világítások. Mivel ezekkel jobban látszódsz, alapvetően hasznosak, mégis óva intelek, hogy megvedd az első, olcsónak tűnő alkatrészt! Sajnos rengeteg rossz minőségű fényforrás kapható, amelyek amellett, hogy nem bírnak sokat, és nem is megbízhatóak, alacsony fényerejük miatt (főleg irányjelzőknél) nem, vagy nehezen láthatók a többi közlekedő számára. A nappali menetfényekre is külön szabály vonatkozik: ahogy az autóknál, a motorokon sem világíthat együtt a tompított fényszóróval, illetve tilos úgy beállítani, hogy vakítson. A látni és látszani elv miatt nem nagyon büntetnek azért a rendőrök, vagyis senkit nem vetnek tömlöcbe, ha a menetfény és a tompított együtt világít, de tudj róla, hogy szabálytalan.
Ha ezek megvannak, most már tényleg útnak indulhatsz, de korántsem mindegy, hogyan és milyen motorral teszed ezt. A következő részben ezzel folytatjuk, alaposan kivesézve a biztonságos és élvezetes motorozás legfontosabb műszaki feltételeit. Tartsatok velünk akkor is!