Folyton azt halljuk: aki igazán környezettudatos, az néhány évente lecseréli az autóját, hogy egy újabb, „tisztább” kocsival óvja városa levegőjét. Ez jól hangzik, de vajon tényleg így van? Érdemes a számok mögé nézni, mert ez valójában csak struccpolitika…
Nagy fejlődésen estek át a járművek az elmúlt egy-két évtizedben, ami a károsanyag-kibocsátási adatokon is tetten érhető. Szinte harmadára csökkent a CO-kibocsátás, igaz, a gyárak által megadott számok nem feltétlenül teljesülnek a nehezebb lábú sofőröknél, de fogadjuk el, hogy nagy volt a fejlődés, és ez akárhogy is történt, örömteli.
Nem akkor szennyez, amikor megy
Igen ám, de milyen környezetterheléssel jár maga a döntés, hogy az egyébként remekül működő, tízéves autód helyett egy újat vásárolsz? Valahogy ez a kérdés kevésbé hangsúlyos, pedig kicsit utánajárva érdekes adatok bukkannak elő. Az újrahasznosítás jelenleg még gyerekcipőben jár, a szakértők szerint jó, ha eléri a 20-25 százalékot, vagyis az egy-kéttonnás kocsik szinte összes nyersanyagát muszáj előteremteni, azt eljuttatni a feldolgozóüzembe, majd az alkatrészeket a gyárba, onnan pedig a kész kocsit gyakran a világ másik felére.
A The Guardian szakértői utánajártak, hogy mivel is jár egy kocsi előállítása. Lám, mire egy ilyen Land Rovert átvesz a tulajdonosa, máris 30-35 tonna káros anyag zúdult bolygónkra, pedig a gazdája még el sem fordította a kulcsot…
Hogy ne a levegőbe beszéljünk, jöjjön egy szemléletes adat! Egy új családi autó elkészítése során 15-19 tonna (!) széndioxidot termelnek az egyes gépek és gyárak, míg egy felsőkategóriás terepjáró esetében ugyanez a szám 33-35 tonna. Igen, még egy métert sem tett meg vele az új tulajdonos, de máris 35 tonna CO2-t pöfögött a világba. Ennek harmada a fémalkatrészek alapanyagának előállításakor keletkezik, három százalék jut a gumikra, 12 az összeszerelésre és így tovább – mire ülés, kormány, erőforrás és futómű kerül a látványos gépbe, 35 tonnányi káros-anyagot szabadítottunk szeretett Földünkre.
Érdemes utánaszámolni: egy viszonylag öreg, 10-15 éves családi autó kilométerenként 170-180 g szén-dioxidot hagy maga mögött a kipufogón keresztül, vagyis azzal 105 ezer kilométer (!) folyamatos kocsikázás alatt termelünk annyi CO2-t, mint egy hasonló méretű, de új autó legyártatásával. Hogy az új már nem 180, hanem csak 100-120 grammot pöfékel kilométerenként?
Pompás… Akkor a gyártásával járó plusz 17 tonna szén-dioxid simán kiegyenlíthető 250-300 ezer kilométer alatt. Azaz kiegyenlíthető lenne, ha nem venne a tulajdonos újabb 6-8 év és százezer kilométer után megint egy újat, és így tovább…
Attól, hogy nem látod, még szennyezel
A modern, hibridhajtású vagy tisztán elektromos autóktól lehet, hogy tisztább lesz a közvetlen környezeted, de a prémiumkategóriás modellek előállítása akkora ökolábnyomot hagy bolygónkon, mintha holnaptól mindenki fáradtolajjal üzemelő Trabanttal járna, aminek a csomagtartójában közben avart éget éppen…
Érdemes hát egyszerűsíteni, s ha már mindenképpen autóra szorulsz, az igényeidnek megfelelő méretű kocsit választani – a városi tempót egy 1,2-es géppel is lehet tartani, és a Corsában is elfér két gyerek, ha kell. A nagyobb mindig kényelmesebb, persze, de őszintén: megér ennyi áldozatot?
A kevesebb most tényleg kevesebb
Arról nem beszélve, hogy minek cipelnél magaddal másfél-két tonna fémet (ti. az autót), mikor egyedül utazol? Motorral rögtön felére csökkented a károsanyag-kibocsátást, elvégre az új gépek, mint például a PCX125 50g alatti CO-értékkel büszkélkedhet, miközben a kocsik még mindig küzdenek a valós 100 gramm elérésével.
Tegyük gyorsan hozzá, mert ezt bizony sok környezetvédő, így a Levegő Munkacsoport szakértői is néha elfelejtik, hogy a városi közlekedést nem kilométerben, hanem üzemórában érdemes mérni, ha valós számokat szeretnél látni. Mert hiába eszik az általuk tiltólistára száműzött motorkerékpár négy litert, a kocsi meg hetet, ha előbbivel húsz, míg a bádogkasznival 40-45 perc ugyanaz az út. Lám, rögtön nem duplája, hanem négyszerese a különbség, és akkor azt az apróságot még nem is említettük, hogy az a bizonyos kocsi a fenti 17 tonna CO2 szabadon engedésével született, bezzeg a 150-200 kilós motorhoz ennek tizedére volt szükség…
Nem vagyunk szemellenzősek, és az sem kérdés, hogy a használtautó is volt egyszer új. Csak a folyamatos gyártással és fejlesztéssel lehet elérni, hogy mindenki kedvére közlekedhessen, vagyis új kocsikra igenis szükség van. Viszont az is igaz, hogy lassan átesünk a ló túloldalára, és azt gondoljuk, csak abból lesz szmog, ami a kipufogónkon távozik, miközben valahol – nem is olyan – messze gyárak és erőművek százai ontják a füstöt, hogy a kocsink konnektorról működhessen.
Szóval csak okosan, és ha tényleg aggódsz a Földért, akkor ne csupán azt nézd, hogy a saját házad előtt milyen a levegő, inkább tegyél érte, hogy ne csak látszat legyen a sokat hangoztatott, és valóban fontos környezetvédelem.