Tudatosan a motoron – III. rész – Fékezés

Tudatosan a motoron – III. rész – Fékezés

- Kategória: Kiemelt cikk
6

A sorozat első részeiben közösen megtanultunk motoron ülni és kanyarodni, most pedig  jöjjön minden necces helyzet gyógyírja, a tudatos és hatékony fékezés!   

Sajnos gyakran találkozunk elkeserítő állapotú motorokkal az utakon, már ami a gépek fékrendszerét illeti. Legtöbbször az áll a lepukkant állapot hátterében, hogy a tulajdonos sokallja az – egyébként tényleg aranyáron mért – féktárcsák és betétek árát. Húzza-halasztja a cserét, esetleg – ne adja ég – berendel a Gixxerhez egy 70-80 dolláros kínai vackot a minőségi megoldás helyett, ami nem véletlenül kerül kétszer-háromszor többe, mint az Aliexpressz-másolat.

Mi tagadás, egy átlagos sportmotor három tárcsája és három pár betétje simán kitesz 230-240 ezer forintot, szóval nem csoda, hogy sokan halogatják a szervizelést (Hogy ne a levegőbe beszéljek: a 2005-ös GSX-R1000 Brembo tárcsa+betét szettje 233 140 forintba fáj, vagyis nem aprópénz…). Mégsem javaslom, hogy ezen spórolj, mivel szó szerint az életed múlik a fékek tökéletes működésén.

Ha nincs pénzed fékre, inkább ne motorozz!

Rém egyszerű szerkezet egy átlagos motor fékrendszere, de ennek is megvannak a maga buktatói, mint például a túl ritkán cserélt fékfolyadék. Ha elmulasztja a tulajdonos a jellemzően kétévente esedékes cserét, akkor a rendkívül higroszkópikus, azaz nedvszívó folyadék felvizesedik a levegő párájától, amitől felforrhat, s egy csapásra megszűnhet a fékhatás. Emellett a vizes, nedves fékfolyadék kikezdi a motorok ABS-kockáját is, mivel a rozsda visszafordíthatatlan károsodást okoz a drága alkatrészben, s utána lehet rendelni a több száz eurós alkatrészt, ami megelőzhető lett volna a filléres fékfolyadék cseréjével.

fekbetetcsere
Általában néhány szezononként egy-egy alkalommal látjuk a betéteket, pedig a gyakori ellenőrzés itt is ugyanolyan fontos, mint az abroncsok esetében

A betétek is megérnek egy-egy kósza pillantást szezon közben, illetve nagyobb túrák előtt. Ha gyanús, inkább vedd ki a többé-kevésbé jó betéteket, nehogy a sok-sok fékezéssel járó hágózások közben fogyjon el a kopóréteg, hiszen akkor annyi a kirándulásnak és jó eséllyel a tárcsádnak is… Mivel az egyik legfontosabb biztonsági berendezésről van szó, javaslom, bízd szakembere a cseréjét! Persze előfordulhat, hogy például hétvégén, indulás előtt szembesülsz a bajjal – ilyenkor tényleg nincs más választásod, mint némi rutinnal és szerszámmal felvértezve belevágni a műveletbe. Légy körültekintő, és készülj fel rá alaposan, amihez ITT TALÁLSZ részletes segítséget.

Ha kopott, már ne indulj vele hosszabb útra, mert az elkopott fékbetét pár kilométer alatt a méregdrága tárcsákat is tönkreteheti
Ha kopott, már ne indulj vele hosszabb útra, mert a használt fékbetét pár kilométer alatt tönkreteheti a méregdrága tárcsákat

Ha ezzel megvagy, jöhet a leggyengébb láncszem, vagyis Te magad – tanuld meg tényleg hatékonyan használni a féked!

Mitől lesz igazán rövid a fékút?

Remek példa a „jó pap is holtig tanul” mondásra a motoroscsapat, melynek tagjai a Hetényi Birtokon jártak vezetéstechnikai tréningen. Mikor az oktató reggel felsorolta, mi is szükséges a tökéletes fékezéshez, az egyik srác fejcsóválva hallgatta, majd kerek perec kijelentette: „Ez egy hülyeség!”

Nem kellett félteni a trénert sem: délután, amikor a fékezéses gyakorlatokra került a sor, megkérte az őt kioktató nebulót, ugyan „Mutassa már be, miként zajlik szerinte a helyes fékezés!”

A fékezés kezdetét és az – általa bemutatott módszer szerinti – megállás helyét bójákkal jelezték, majd udvariasan megkérték, hogy most vesse alá magát az oktató által javasolt módszernek. A gyakorlás végére önmagához képest fele (!) távolságra sikerült megállítania a motort. Ezután gyorsan kiszámoltuk neki: ha a jelenlegi megállási pontra képzeljük a képzeletbeli jármű végét, akkor az ő technikájával úgy 40 km/órával csapódott volna az előtte megálló kocsiba…

A műszaki állapot mellett a helyes vezetéstechnika is lényeges, sőt, ha lehet, még lényegesebb. Méterekkel rövidül a fékút, ha tényleg helyesen használod az első és a hátsó féket
A műszaki állapot mellett a helyes vezetéstechnika is lényeges, sőt, ha lehet, még lényegesebb. Méterekkel rövidül a fékút, ha tényleg helyesen használod az első és a hátsó féket

Autóban ülve nincs nehéz dolgunk, ha hirtelen meg kell állnunk: a 44-es bakanccsal beletaposunk a fékbe, és imádkozunk, hogy ez elég legyen. Nos, ezzel szemben a motor abroncsai két alig tenyérnyi ponton érintkeznek az aszfalttal, tehát korántsem mindegy, miként lassítunk. Sajnos a fizika sem segít minket, ugyanis az első gumi ilyenkor túlterheltté válik, míg a hátsó konkrétan elemelkedik az aszfaltról, ezért más-más módon kell kezelnünk az első és a hátsó féket.

Mindegy, hogy van-e ABS a gépen vagy nincs – a hatékony és pontos fékezés ettől függetlenül fontos méterekkel rövidíti le a fékutat

Rendkívül fontos, hogy vészhelyzetben szinte egyszerre tapossunk a hátsóba és húzzuk be a fékkart, mivel a lenyomott fékpedáltól enyhén összeül a motor, ezáltal több súly kerül a hátsó kerékre, ami így hatékonyabban vesz részt a lassításban. Hasonlóan lényeges, hogy a fékkart határozottan, de ne kapkodva húzd be, mivel ha reflexből belemarsz, rögtön összeül a villa, és nem csillapítja az úthibák hatásait, az első guminak pedig nem lesz ideje szétterülni az aszfalton, és könnyebben megcsúszik. Lényeges, hogy eközben is alkalmazd a második részben tanultakat, azaz ne engedj a fizikánk és ne csússz a tankra, mert akkor alkarral próbálod majd tartani magad, s ez befolyásolja a kormányzást. Helyette szorítsd még erősebben combbal és vádlival a gépet, a karod pedig maradjon laza, ami nélkülözhetetlen lesz a motor pontos irányításához.

Mit jelent a progresszív fékezés?

Az első fék helyes használatát egy vizes szivaccsal szokták illusztrálni: ha a vízzel teli szivacsot hirtelen összeszorítod, a víz szétspriccel az ujjaid között. Ha viszont fokozatosan zárod szorosabbra a markod, a víz csak simán, alul kifolyik belőle. Ugyanez a helyzet az első fékkel is: mivel folyadék működteti, ha hirtelen berántod a féket, az első kerék blokkol, majd megcsúszik vagy közbelép az ABS. Akkor tudod a maximális fékerőt elérni, ha határozottan, de egyre növekvő erővel húzod a kart, egészen a megcsúszás határáig.

Kuplungoljak vagy sem?

Lehet, darázsfészekbe nyúlok, de muszáj leírnom: közúton, átlagos motoron vajmi kevés értelme van a sokszor mantrázott technikának, miszerint durva vészkékezés közben mindenképpen kapcsolj vissza párat, s közben gázfröccsökkel akadályozd meg, hogy a motorféktől megcsússzon a hátsó kerék.

Ne bajlódj a váltóval – vészhelyzetben úgysem lesz rá időd…

Őszintén: a motorosok 99%-ának tudását meghaladja egy közepesen hatékony vészfékezés. Majd pont arra lesz ideje, energiája, hogy közben Rossit játsszon, és hatból egybe visszagangoljon? Arról nem beszélve, hogy az elmélet szerint közben szorgalmasan gázfröccsöket ad a jobb kezével, igen azzal, amivel éppen a fékkart markolja görcsösen…

– Persze, de így „csak” a féknyereg dolgozik, visszakapcsolva meg a motorfék is segít megállni! – vágnak vissza az elmélet hívei. Nos, könnyen leellenőrizheted, hogy neked szükséged van-e a hátsó féken felül a motorfékre is. Tegyél egy próbát valami forgalommentes, aszfaltozott helyen:

Közepes tempónál taposs bele határozottan a hátsó fékbe, miközben behúzott kuplunggal gurulsz. Igen, rögtön blokkol a kerék, vagyis több fékerőd lesz, mint amit az abroncs kezelni tudna, pedig a tengelykapcsoló miatt kicsit sem segített a motorfék…

Azt javaslom hát, hogy felejtsd el a váltót, inkább fékezés közben húzd be a kuplungkart, hogy ne fullaszd le a gépet, és – ha kell – újra gyorsíthass. Persze most is gyakorlat teszi a mestert, vagyis sok-sok gyakorlás után válik rutinná a pontos és hatékony fékezés, de megéri gyakorolni, mert a sokat látott motorosok is rendre harmadával-negyedével rövidebb úton állnak meg a gyakorlás végére.

Jól néz ki, de nem túl hatékony, hatékony, ha lassítás közben elemelkedik a hátsó kerék. Tanácsainkat megfogadva és begyakorolva ezt is elkerülheted...
Jól néz ki, de nem túl hatékony, hatékony, ha lassítás közben elemelkedik a hátsó kerék. Tanácsainkat megfogadva és begyakorolva ezt is elkerülheted…

Ennyit hát a fékezés műszaki és emberi oldaláról, a folytatásban pedig következik az egyik legfontosabb, szó szerint életmentő manőver, a kettes és hármas lecke kombinálása: a vészfékezés kikerüléssel. Tartsatok velünk akkor is!

A vezetéstechnikai sorozat korábbi részei:

4sr HUngary