Élet 100 ezer kilométer felett – IX. rész – Zoltán és a CBR1100XX

Élet 100 ezer kilométer felett – IX. rész – Zoltán és a CBR1100XX

- Kategória: Kiemelt cikk, Teszt

Sorozatunkban százezer kilométernél többet futott motorok tulajdonosaival beszélgetünk, hogy megtudjuk: milyen az élet százezer felett? Mai részünkben a Honda CBR1100XX-ről lesz szó, mely az ezredforduló egyik végsebesség-rekordere volt, és az SR-71 Super Blackbirdről kapta a nevét. Gyakorlatilag újonnan került a vas Milkához és már közel 120 ezer kilométer van benne…

Bizonyára most sokan feltették a kérdést, hogy mi is az SR-71. Talán az idősebb generáció motorosai sebtiben rávágják a választ, hiszen emlékeznek még az XX beharangozó videójára. Leegyszerűsítve a történetet, az Egyesült Államok egyik kémrepülő típusa volt, mely sebességrekordot állított fel a 3529 km/h-s repülési sebességével.

Ránézésre is különleges mérnöki remekmű az SR-71. Végsebességéről hivatalos adat nincs, noha a 2,88 Mach még laikus szemmel is hatalmas szám

Felettébb érdekes, hogy egy japán motorkerékpár-gyártó használta fel ikonként a Blackbirdöt a motor tervezésekor.

Sebességrekord közúton – az XX volt az egyik rekorder

1996-ban jelent meg a CBR1100XX, mely a CBR1000F leszármazottja volt, egyúttal a konkurens Kawasaki ZZR1100 ellenfele a leggyorsabb utcai motor címért folytatott viadalban és/vagy cicaharcban – az idősebbek még emlékeznek, milyen hajcihő volt ebből a kilencvenes évek végén a gyárak között… 1137 köbcentiméterből 164 lóerőt volt képes felszabadítani, bár eleinte az a pletyka járta, hogy ez inkább elméleti adat, és padon valahol 150-155 ló közötti értéket lehet mérni. Akármelyik is az igaz, a 254 kg-os öszvért 287 km/h-s sebességgel tudta repíteni a hosszú egyenesben, ezzel megfosztva a ZZR-t az első helytől. Gyorsulása a mai napig megállja a helyét, ugyanis 0-100-ra 2,8 másodperc alatt képes gyorsulni,

a 0-140 is megvan öt másodperc alatt, és a 0-200 km/h is impozáns – csak 8,7 másodperc.

Természetesen megállásról is gondoskodni kellett, így kombinált fékrendszer dolgozik a CBR-en, mely elöl 310 mm-es dupla tárcsa háromdugattyús fékmunkahengerekkel, míg hátul egy darab 256 mm-es tárcsa található, szintén háromdugattyús fékmunkahengerrel – elvétve találni csak olyan motort a piacon, amin hátul is háromdugattyús fék dolgozik.

1999-ben megjelent a Suzuki Hayabusa, mely 1299 köbcentivel 174 lóerőt és 300 km/h feletti végsebességet tudott, amivel megfosztotta az XX-et a koronától

A Hayabusa fellépését követően ellencsapás nem érkezett a Hondától. Noha a fejlesztést nem hagyták abba, sőt egészen 2006 év végéig gyártották a Blackbird-ot, és az egyik legismertebb, elnyűhetetlen sporttúrázóvá nőtte ki magát az évek során, már nem az övé volt a kékszalag. Értelemszerűen a fejlesztések célja az volt, hogy finomítsanak a modellen, így az évek folyamán elektromos benzinbefecskendezéssel látták el, módosítottak a vezérműlánc feszítőpatronján, folyadékkristályos kijelzőket kapott és az emissziós normáknak is igyekeztek megfelelni.

Tulajdonosok többnyire azt állítják, hogy 164 lóerős az összes XX, míg az ellenoldalon azt beszélik, hogy a karbis nem volt annyi, és az injektoros változat teljesítménye már bevallottan valamivel kevesebb. Akárhogyan is, abban biztosak lehetünk, hogy kétszeméllyel, megpakolva is bármikor kilő az XX…

Hogy miként vélekedik egy igazán tapasztalt tulajdonos a sporttúrázóról? Hallgassuk meg Wáhr Zoltánt, azaz Milkát, akinél immáron több mint 100 ezer kilométeres futásteljesítménnyel büszkélkedhet a „feketerigó”.

Interjú a tulajdonossal: Wáhr Zoltán – Honda CBR1100XX

Milka 35 éve vizsgázott le nagymotorra, és nem meglepő módon a baráti társaságának hatására kezdett el motorozni. Jó motoros révén végigjárta a ranglétrát, úgyhogy a Simsontól kezdve az MZ-n át mindenféle kétkerekűt nyúzhatott. Noha ami igazán említésre méltó, az a Pannónia P21 LUX volt még ifjonc korában, illetve elsők között vásárolt Magyarországon  GPZ600R-t 1986-ban, ami akkoriban igencsak menő lehetett a Top Gun c. film idejében, még akkor is ha Tom Cruise nem hatkilóssal, hanem 900-assal repesztett a moziban.

Jó néhány pályanapot is megjártunk együtt…

Milka anno éppen kamionjával dolgozott, még a kétezres évek legelején, mikor a piros lámpánál állva megpillantotta a CBR-t egy kirakatban, és hamar beleszeretett. Kivágta az indexet, hogy parkolót keressen, majd perceken belül már a motor mellett alkudozott az eladóval.

– Beszéljünk a motorodról! Mennyi kilométer van benne, milyen hibák jelentkeztek és milyen javításokat végeztetek rajta?

Mivel egy üzletből hoztam el, gyakorlatilag vadonatúj volt, éppen csak párat került vele az első tulaj. Mivel nagyon egymásra találtunk a Hondával, nem volt nehéz 118 ezer kilométert beleraknom a motorba. Még kapcsolatunk hajnalán, 18 ezer kilométer után feszítőpatront kellett cserélni a vezérlésben, mely akkoriban kicsit zsebbenyúlós kaland volt, viszont a lelkiismeretes munkának köszönhetően pofonegyszerű a művelet, így legalább munkadíjra nem kell költeni. Ezenkívül kimondottan hibákról nem tudok beszámolni, csak a kötelező szerviz során felmerülő alkatrészeket kellett cserélni, illetve 110 ezernél az évtizedek alatt kissé eltömődött hűtőradiátort cseréltem el egy hatékonyabb, utángyártott darabra. Alig 30 ezer forint volt az új hűtő, míg a gyári vagy 900 euró – igazán jó befektetés volt.

– Miről váltottál az XX-re?

Ezelőtt egy Suzuki GSX-F 600-as gépem volt. Mondanom se kell, hogy mekkora a különbség a két motor között erőben és kezelhetőségben is…

– Miként sikerült ennyi kilométert belecsavarnod a motorba?

– Sokat túrázom vele, illetve meglehetősen sok túraversenyen veszek részt, melyből több 24 órás is akadt. Ilyenkor egy hétvége alatt 1000-1500 kilométer simán beleröppen a motorba.

– Mi volt a leghosszabb kalandod a Hondával?

– Rendszeresen bejártam vele Európa útjait, jártam a környező és távolabbi országokban, de azt nem jegyeztem fel, hogy például az olasz vagy az osztrák-német túrák voltak-e a hosszabbak.

– Akkor úgy kérdezem: mi volt a leghosszabb etapod egy nap alatt?

– 1400 kilométer volt a leghosszabb táv, amit a Honda nyergében töltöttem egy napon belül.

Ledro-tó-Stelvio-Ledro-tó – ez is egy tartalmas nap volt reggel 7-es indulással és vagy 13-14 órás menetidővel, pedig csak 400 kilométeres táv. Ezernyi kanyart jártunk be ezen a napon – mesélte Milka

– Kicsit furcsa lehet az oka, de azért ezt választottam, mert királykék. Megláttam, beleszerettem, bementem, majd megvettem.

– Végeztél valamilyen átalakítást a Hondán?

– Igen, többet is. Első komolyabb átalakításom az ülés volt, ugyanis a gyári nyereg hosszútávon nekem kényelmetlen volt. Ezért aztán csináltattam egy zselés ülést, amivel már simán lenyomok 1000-1500 kilométert egy nap. Jobb szélvédelemre is szükségem volt, úgyhogy állítható varioplexivel sikerült elfogadható szélvédelmet varázsolni a 180 centis magasságomhoz. Hosszú túráim miatt felszereltem tanktáskával, oldal- és hátsó dobozzal, illetve túrakormányt is kapott, amivel nemcsak kényelmesebb, hanem jobban irányítható is a Honda. Az idősebb japán motoroknak rendre sérülékeny pontja a feszültségszabályozó, így ehelyett is egy strapabíróbb darabot szereztem be.

Végül szerettem volna még fordulékonyabbá tenni a vasat, de sajnos a villa semmilyen paraméterében nem állítható, így végül Wilbers progresszív rugók és a gyáritól eltérő villaolaj beépítésével varázsoltam belőle igazi kezesbárányt.

– Van-e állandó utasod, és ő miért szereti/nem szereti a motort?

– Régen a feleségem volt, most már nincs állandó utasom.

A használtmotor-rovat támogatója a Motoralkatresz.eu

– Üzemanyag-fogyasztásod miként szokott alakulni egyedül, illetve utassal?

– Üzemanyag fogyasztásom nagyban függ a csuklóm mozdulataitól, így hát 6 litertől egészen 10-ig képes fogyasztani, csak a pillanatnyi tempótól és habitustól függ.

– Milyen motorolajat használsz a CBR-be, és milyen időközönként cseréled?

– Én csakis az Eneos olaját használom, amit 10 ezrenként cserélek benne.

– Melyik abroncs vált be a legjobban? Mennyit futott el, illetve újat vagy használtat vettél rá?

– Mivel részese vagyok a gumitesztsorozatnak, így egyértelmű, hogy csak új köpenyek kerülnek fel. Most nem sorolnám fel mindet, de itt itt megtalálható az összes tesztem egy helyen, ha valaki pont XX-re vagy hasonló motorra keresne új gumit.

– Mennyire vagy megelégedve a kényelmével?

– Így, hogy átalakítottam a saját igényeimnek megfelelően, teljesen elégedett vagyok vele.

Zoltán telepakolta minden jóval a motort, hogy még kezesebb, egyben kényelmesebb legyen. “E”-jeles kipufogók is felkerültek a gyári helyett, így sokkal jobb a hangja, de az osztrák/olasz zsaruk se lőnek le érte

– Milyen negatívumot tudnál felhozni a típus kapcsán?

– Mostanra túl sportosnak érzem, jó lenne valami komfortosabb helyette, viszont ez egyben azt jelenti: akinek bejön az üléshelyzet, annak aligha lesz bármilyen panasza rá.

– Milyen előnyeit látod annak, hogy többnyire motorral közlekedsz autó helyett?

– A motoros közlekedés a városban sokkal rugalmasabb és gyorsabb, mint az autózás, a kedvezőbb költségekről nem is beszélve.

Az XX mindig is híres volt stabilitásáról, ez a tulajdonsága a Nankang Roadiac felszerelésével sem csorbult

– Mire cseréled le a Hondát, ha egyszer arra kerül sor, és miért?

– Kipróbáltam egy BMW R1200RT-t, és úgy döntöttem, hogy eladom az XX-et, és beszerzek egy RT-t magamnak.

– Végezetül kinek ajánlanád ezt a motortípust?

– Ezt a motort bárkinek ajánlom. Egy a lényeg, aki ilyet vesz, ne legyen kezdő, mert nem gyerekjáték, viszont némi tapasztalattal ideális társ a hosszabb túrákra vágyó motorosoknak.

Continental 2019

Facebook Comments