Öt év alatt a csúcsra – A Brixton márka története és újdonságai

Noha a Brixton csak öt-hat éve jelent meg a piacon, mára a kontinens egyik meghatározó márkája lett. Mi több, már olyan kapósak új modelljei, hogy 2020 első felében a Brixton vezette Ausztriában a 125-ös motorok eladási listáját…

Tavaly bombaként robbant a hír, hogy az állandóságáról híres osztrák motorpiacon egy kevéssé ismert motor kezdte ostromolni a trónt. Nem véletlenül foglalkoztak vele oly’ sokat a helyi újságok, hiszen nem minden nap esik meg, hogy egy kevéssé ismert gyártó utasítsa maga mögé a Hondát, Kawasakit és még sorolhatnánk az ismert neveket.

Öt év alatt listavezető lett a Brixtonból

Márpedig tavaly pontosan ez történt: 2020 júliusáig több Brixton BX 125-öt adtak el, mint bármilyen más nyolcadliterest – egészen pontosan 341 talált gazdára.

Hogy el tudjuk helyezni a számot: a tíz legkelendőbb nagymotor közé csak két 125-ös, nevezetesen a Brixton BX (341 db) és a KTM Duke (290 db) került be. Ez adta az apropót, hogy jobban megismerjük a Brixtont, hiszen ha Ausztriában a csúcsra ért, akkor előbb-utóbb az egész európai piacon befuthat a márka.

Nem is csoda, hogy ilyen kapós, hiszen jól tudjuk, hogy a járműveknél, és különösen a motoroknál elsőrangú kérdés a dizájn, a megnyerő formaterv. Ezzel pedig nincs hiba, hiszen a Brixton anyacége, a KSR Group együttműködik a legendás Kiska Designnal, ami garancia arra, hogy egyedi, könnyen megjegyezhető és vonzó sziluett jellemzi a motorokat.

Joggal merül fel a kérdés: mennyire megbízható a feltörekvő márka? Hogy eloszlassák a kételyeket, a forgalmazott gépeket hatezer kilométerenként atomjaira szedték, azt keresve, hogy látnak-e rendellenes kopást, sérülést bármelyik alkatrészen. Ez egyben jó alkalom volt arra, hogy bemutassák, milyen neves beszállítók állnak a Brixton mögött. A cég legnagyobb modelljében (Crossfire 500) például német Mahle GmbH dugattyúi dolgoznak, a felfüggesztés a Kayabaként ismert, japán KYB-től érkezik, míg a féknyergek ugyanúgy J.Jüan termékek, mint például az új KTM-eken.

Ellenfél nélkül?

Részben abban rejlik a Brixton sikere, hogy olyan piaci igényeket fed le, melyekre más gyárak láthatóan nem gondoltak. Elvégre nem sok új 125-ös café racert és scramblert találunk az európai piacon, így a cég egyik legkülönlegesebb formavilágú motorja, a Sunray is szinte erőnyerőként lépett színre.

Ezt elsősorban azoknak ajánlja a cég, akik szeretnének egy valóban hiteles formavilágú, léghűtéses klasszikust, de nincs kedvük állandóan szerelni, sem nehezen beszerezhető alkatrészek után rohangálni. A Sunray 125 a jól ismert nyolcaditeres technikára épül, egyhengerese 11,3 lovas, míg menetkész tömege 134 kiló. Ez utóbbi nem éppen rekordérték, de nem is sportmotorról van szó, ahol minden gramm számít – a Rayburn tulajdonosa valószínűleg többre értékeli a gazdag felszereltséget és a korhű, klasszikus formát, mint az egy-két kilós spórolást.

Bármennyire is régies megjelenésű, a technika igazán naprakész a Sunray 125 alatt. LED-világítás, dupla tárcsafék, CBS-fékerőelosztó és befecskendezős erőforrás teszi vonzóvá a Brixton stílusos café racerét.

Tovább is van, mondjam még?

Persze az eddig bemutatott, kereken tíz modellel korántsem ér véget a fejlesztés, sőt a hírek szerint idén érkeznek az igazi nagyágyúk. Hamarosan láthatjuk az A1 kategória egyik legerősebb képviselőjét, a Crossfire 125-öt, sőt már leleplezték a léghűtéses Brixton BX 1200 (!) prototípust is, mely igazi különlegesség, hiszen így ismét lesz az európai piacon liter feletti, léghűtéses, sorkettes klasszikus motor.

Kíváncsian várjuk, milyen modellekkel lep meg minket a gyár, s ha azok is olyan sikeresek lesznek, mint az Ausztriában élre törő BX 125, akkor sokat hallunk még a márkáról a jövőben.

(X) – Támogatott tartalom

Kapcsolódó cikkek