Noha az elmúlt években azt hangsúlyozták, hogy csak az autók érintettek, az Európai Parlament most úgy határozott: a motorokba is építsék be a sebességet korlátozó eszközöket.
Aki esetleg lemaradt volna a történetről, gyorsan összefoglaljuk, mi is ez a sebességszabályozó-mizéria:
1. 2022 májusától csak olyan új járművet szabad értékesíteni az EU-ban, amelyet felszereltek intelligens sebességszabályozóval.
2. Az intelligens sebességszabályozó egy fejlett biztonsági elem, amely megakadályozza (pontosabban: megnehezíti – a szerk.), hogy a jármű túllépje az előírt sebességhatárt.
3. Ez várhatóan hozzá fog járulni a közúti balesetek számának csökkenéséhez Európa útjain – írják az EC.Europa.eu oldalon.
Motorokba is kötelező lesz a sebességszabályozó?
Akkor úgy nyilatkoztak, hogy a motorkerékpárok fizikai sajátosságai miatt bonyolult a szerkezet beépítése, így elvetették az ötletet. Érthető a döntés, hiszen például egy kanyarodó motornál kifejezetten veszélyes, ha a pilóta beavatkozása nélkül, hirtelen lassítani kezd a motor.
Ezzel szemben néhány napja új javaslatot nyújtott be az Európai Parlament, amiben már kerek-perec szerepel, hogy azt szeretnék elérni, hogy a motorokat és robogókat (!) is szereljék fel aktív sebességszabályozóval. A gyártók 2029-ig kapnának haladékot, hogy minden motor és robogó figyelmeztesse a vezetőt és/vagy magától lassítson, ha lát egy közlekedési táblát, 2030-tól pedig már csak ilyen új járművek vehetnének részt a közlekedésben.
Hegylakók különvélemény:
Tisztán látszik, hogy „hozzáértők, szakmai alapon” hozták a döntést, ugyanis már az EU indoklása is erősen sántít.
az „összes közlekedőnek csak két százaléka motoros, de a motoros kétkerekű járművek felelősek a közúti halálesetek 17%-áért…”.
Mintha Nyugat-Európában elveszett volna az értelmező kéziszótár, és a „felelősek” hirtelen szinonimája lenne az „érintettnek”. Ugyanis valóban nagyon sok motoros sérül meg az utakon, de azt tudjuk a hazai és a német statisztikákból, hogy az autós-motoros ütközések 70-80%-ában vétlenek a kétkerekűek.
Vagyis a motorokat bonyolítani és drágítani azért, hogy a rendszer tízből kétszer – talán – megelőzzön egy balesetet, finoman szólva is ágyúval verébre megoldás. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy a gyorshajtásból fajkadó balesetek csupán 2%-ában (!) játszik szerepet a valós gyorshajtás, akkor rögtön kiderül, hogy ismét célt tévesztettek a döntéshozók: nem lassítani, hanem vezetni kell megtanítani az embereket, és akkor tényleg kevesebb baleset lesz az utakon.