Három eset, amikor nem kell kifizetned a gyorshajtásbírságot

Három eset, amikor nem kell kifizetned a gyorshajtásbírságot

              - Címkék |Cikkek, Közélet

Csabi hozzászólása és kérdése adta az ötletet, hogy egy helyre összeszedjük: melyik az a három eset, amikor valóban gyorshajtást követsz el, mégsem kapsz csekket Szombathelyről.

Gyorsan tegyünk rendet egy kérdésben, ami láthatóan sokakat megzavar, ha gyorshajtásról és bírságról esik szó. Ha túlléped a megengedett sebességet, akkor kétféle módon kaphatsz csekket:

– nyomban megállítanak és a kezedbe nyomják,

– utólag kipostázzák a jármű üzembentartójának.

Utóbbi a sokat emlegetett „közigazgatási eljárás” kategória, és az objektív felelősség itt kizárja, hogy megtagadd a fizetést: az üzembentartó kapja a bírságot, és neki kell befizetni, valamint behajtani a sofőrön, ha mégsem ő vezetett.

Mikor nem kell bírságot fizetned a bizonyított gyorshajtásért?

Nem véletlenül használjuk a tulajdonos/üzembentartó kifejezést, ugyanis az első lehetőség pont ehhez kapcsolódik.

1. Ha kölcsönadtad a kocsit, motort, és tudod bizonyítani, hogy más vezette (pl. van egy írásos megállapodás, szerződés a kölcsönadásról), akkor egyértelmű, hogy nem te, hanem a valódi vezető felel a gyorshajtásért.

Ha kölcsönadtad a járgányt, akkor utólag is bizonyíthatod, hogy nem neked kell fizetned

Nyilván az az életszerűbb, hogy neked nem a rendőrség felé kell bizonyítanod, hogy más vezetett, hiszen jó eséllyel családtagod, barátod volt az „elkövető”. Így az esetek többségében a felek egymás között rendezik az ügyet, nincs is szükség további papírmunkára.

2. Teljesen más a helyzet, ha ne adja ég ellopták a verdát. Ilyenkor ne késlekedj egy percet sem, nyomban jelentsd a rendőrségnek, hiszen a gépeddel menekülő tolvajnak valószínűleg nem az lesz a legnagyobb gondja, hogy betartsa a KRESZ-szabályokat…

A lopott autóval vagy motorral elkövetett szabálysértésért sem felelsz, feltéve, hogy időben jelentetted az eltűnését

A te bejelentésed a bizonyíték, hogy a telefonálás pillanatában már nem volt nálad az autó vagy motor, és nem is te felelsz a gyorshajtásért vagy más kihágásért.

3. Gyorsan hajtottál, például 160-nal a VÉDA/traffipax előtt, mégsem jön csekk.

A harmadik, egyben leggyakoribb eset valószínűleg sokaknak új lesz, legalább is erre utaltak a kommentek a legutóbbi cikk alatt. Könnyen ellenőrizheted a gyorshajtáskalkulátor táblázatának segítségével:

autópályán legalább 151 km/órával kell suhannod, hogy kép készüljön rólad,

de ne feledd, hogy ez „csak” a valós, GPS által mutatott tempó.

Gyakorlatilag minden autó és motor sebességmérője „felfelé” csal, mégpedig nem is keveset. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy hiába mutat mondjuk 140-et autópályán, ha a jármű műszere a maximális, 10%-os ráhagyással kalibrált, akkor valójában csak 127-tel suhansz…

Vagyis ha (óra szerint) 160-nal mész, és az autód vagy motorod sebességmérője – az EU ECE 39-es előírása alapján – átlagos, 7-8%-os plusz kalibrálással készül, akkor 160-ra sem kapsz csekket, hiába követtél el gyorshajtást.

Ez utóbbit egyébként melegen ajánljuk azok figyelmébe, akik a VÉDA-kaput meglátva 130-nál is ösztönösen a fékbe taposnak. Kérjük, ne tegyék, mert egyrészt roppant balesetveszélyes, másrészt tök felesleges: 150-nél sem jönne csekk, nemhogy szabályos tempóval haladva…

Kapcsolódó anyag: rendőrségi nyilatkozat arról, hogy miért nem érdemes „besatuzni” a VÉDA-kapu előtt