Mit tud egy ilyen kedvező árú, de teljes értékű kalandmotor? Tulajdonképpen mindent, amire csak egy kezdő vagy tapasztaltabb motoros vágyhat, csak ne akarjon 120-nál gyorsabban menni.
Miként nemrég olvashattátok, Lajos egészen az iráni határig motorozott el a kis X-Nord 125-tel, és ezzel a mi érdeklődésünket is felkeltette. Elmentünk hát, hogy kipróbáljuk a tavaly alakult márka fürge 125-ösét.
Motron X-Nord 125 – túramotor egy 50-es robogó áráért?
Talán nem árulok el nagy újdonságot azzal, hogy az utóbbi években igencsak megdrágultak az új- és használtmotorok.
Gyakorlatilag egy géposztálynyit ugrottak az árak, így ma már – bármilyen meglepő – 1,3 millió forintot kóstálnak az új, 50-es robogók, mint például a Vespa alapmodelljei, de a japán 50-est sem lelsz millió alatt.
Ezért aztán jogosan pályázik piaci sikerre a Motron X-Nord 125, hiszen ez is 1,33 millióba kerül – ráadásul az ÁFA-t visszaigénylő futároknak csak bő egymillióba –, cserébe viszont teljes értékű túramotor. Igaz, a teszten azért kiderült: lehet mit csiszolni rajta, ha valóban világjárásra vagy egész napos városi motorozásra használnád.
A teszt előtt szokás szerint alaposan körbejártam a gépet, és mit tagadjam, kimondottan tetszett, amit láttam. A kapcsolók, kezelőszervek minőségi benyomást keltenek, igényesek a részletek is, az alapáron kínált, nagyméretű csomagtartó különösen.
Masszívnak tűnik a – szintén alapáras – bukócső, szép megmunkálású a kormány, a villahíd és a kormánybefogó is, csupán a műszeregységre mondhatnám, hogy „kicsit semmilyen”, de ez nem féltétlenül negatív jelző – akadnak ennél sokkal csúnyábbak is a géposztályban. Apropó, szépség: ne menjünk el szó nélkül mellette, hogy milyen harmonikus formavilágú az X-Nord! Különösen elölről szép, és egy laikus simán azt hinné róla, hogy 1-2 kategóriával nagyobb erőforrás dohog benne, olyan meggyőző a „felnőttes” forma.
A nyereg jó tömésű és keskeny, a legszélesebb pontján sem éri el a 30 centit, míg elöl 24 centire karcsúsodik, így nincs útban, ha terepen előre-hátra mozognál állva motorozás közben. Minden a helyén, a széles, gumírozott lábtartó pont jó helyen van – 172 centis magasságommal lazán, derékszögben hajlított lábbal ülök, és a teszt alapján úgy tűnik, egész napos túrán sem lenne fárasztó a motorozás.
– Talán a kormány lehetne kicsit magasabban – tettem hozzá félhangosan a sisakban –, mivel állva terelgetve én még kényelmesen elértem, de egy 180 centis pilótának érzésem szerint már mélyen lenne. Mondjuk egy kormánykiemelő 10-20 rugó, igazán belefér ennyi „extra” költség egy ilyen kedvező árú motornál…
Az ergonómia és a formavilág tehát rendben, sőt átlagon felüli – vajon mi az a kompromisszum, amit be kell vállalnia az X-Nord-tulajoknak?
Noha hűvös a reggel, gombnyomásra egy szempillantás alatt felbőg a Motron 125 köbcentis egyhengerese, mondanám, de itt szó sincs „bőgésről”. Ez már az Euro 5 korszaka, a kipufogók legfeljebb illedelmesen surrognak, és ez igaz az X-Nordra is. Nem vagyok híve az üvöltő sportdoboknak, de ezt szívesen lecserélném, ha ilyen gépet vennék – ennél egy fokkal mélyebb dörmögés jobban tetszene és passzolna is a motorhoz. Egyesbe pöccintve megállapítom, hogy a váltó átlagos, könnyű fel- és visszakapcsolni, sőt az üres is ösztönösen megvan elsőre. Noha kissé hosszú a kapcsolási út, tehát nem ez az etalon, de jobb a kategóriaátlagnál. Indulás után elsőre a kifejezetten nagy kormányelfordítási szög tűnik fel, ezért gyorsan teszek is egy próbát:
egyesben, a hátsó fékkel éppen csak színezve kitolom magam alól a gépet, és lazán megfordulok vele a kétsávos, de szűk, alig öt méter széles úton.
Nagy előny ez városban, főként, hogy alaposan lenyomva nagyjából 4,5 méteres körben megpördül a rövid tengelytávú X-Nord, vagyis gyakorlatilag nincs olyan keskeny, vidéki utacska, ahol ipszilonozni kéne.
Amibe elsőre belekötnék, az a motor és a váltó társítása, bár ez is inkább nagymotorról visszaülve feltűnő – az A1-es kategóriában nem kirívó „hiba”. Az erőforrás ugyanis kissé harmatos a fordulatszám-tartomány alsó harmadában, és ezt tetézi a kissé hosszú áttételezésű váltó is. Ha ilyen géppel járnék, ráadásul jórészt városban, tuti lánckereket cserélnék, már csak azért is, mert ilyen felhasználásra „indokolatlanul gyors” a Motron.
Az indokolatlan ezesetben azt jelenti, hogy 114 km/órára gyorsult alattam a motor sík úton, holott a gyár 95 km/órát adott meg végsebességként.
Érzésem szerint hatékonyabb lenne leáttételezve, hogy 105-110 között hatodikban is letiltson, de cserébe rugalmasabb, jobban gyorsuló motort kapnék, ami még fürgébbé tenné városban.
A felfüggesztés fordított telópárból, valamint központi rugóstagból áll, és bármennyire is terepmotorként aposztrofálja a gyár a modellt, ezzel a beállítással inkább műúton brillírozik az X-Nord, sőt úgy tapasztaltam, amikor utast vittem vele, hogy kimondottan jót tesz a motor viselkedésének, ha mázsa feletti tömeg nyomja a felfüggesztést. Szerencsére a fékrendszert is úgy állították össze, hogy utassal se jöjjön zavarba – nem lepődnék meg, ha ez a tárcsa és nyereg dolgozna az X-Nord következő, 400-as változatán is.
Ha nagyon kötekedni akarok, akkor az alapáras fékerőelosztót beírhatom a negatívumok közé, mert az endurósoknak nem éppen előny, hogy egyszerre fog az első-hátsó fék, bár az is igaz, hogy ez egy 17-es első felnin és többcélú abroncson futó motor – nem az Erzbergre született és nem is azok veszik, akik többnyire terepen használják a vasat.
Kinek a motorja az X-Nord 125?
Átnéztem a hazai 125-ös kínálatot, és bármilyen hihetetlen, gyakorlatilag nincs valódi ellenfele az X-Nordnak. Az A1-gyel vezethető, új 125-ösök között ugyanis nem találtam ilyen teljesítményű kalandmotort, csak egy-két könnyű, de gyengébb endurót, holott közel ötvenféle (!) váltós nyolcadliterest forgalmaznak jelenleg Magyarországon.
Így aztán erőnyerőként indul a piacon a formás X-Nord 125, ami ingázóknak, futároknak és kezdő/újrakezdő motorosoknak egyaránt ideális lehet. A motorárakat látva túl nagy értékvesztéstől sem kell tartania a leendő tulajdonosnak, hiszen kelendőek az A1-es gépek, így egy-két év használat után csekély veszteséggel túladhat rajta, amikor A2-es vagy A-s jogsival feljebb lépne. Ráadásul azokra is gondoltak, akik Lajoshoz hasonlóan nyakukba vennék a világot, és alig 150 ezer forintos felárért kínálnak belőle három dobozzal felszerelt, kész túramotort is.
Összességében remek gép, ami egy lánckerékcsere után kiváló ingázómotor lesz, három dobozzal pedig megadja a lehetőséget, hogy akár 16 évesen, A1-es jogsival is belekóstoljunk a motoros túrázás csodás világába.
Galéria – Motron X-Nord 125
Műszaki adatok – Motron X-Nord 125
Motorkonstrukció: egyhengeres, négyütemű, folyadékhűtésű
Hengerűrtartalom: 124,8 cm3
Csúcsteljesítmény: (9,3 kW) 12,6 LE/9500 ford./perc
Legnagyobb forgatónyomaték: 9,6 Nm/5500 ford./perc
Erőátvitel: hatfokozatú váltó, lánchajtás
Felfüggesztés (elöl/hátul): fordított villa/központi rugóstag
Fékrendszer: fékerőelosztóval kombinált, hidraulikus, kéttárcsás
Féktárcsaátmérő (elöl/hátul): 265/240 mm
Tömeg: 175 kg
Méretek (H x Sz x M): 2085 x 830 x 1285 mm
Gumiméret (első/hátsó): 100/80-17/120/80-17
Ülésmagasság: 782 mm
Üzemanyag-fogyasztás: 3,0 L/100 km
Károsanyag-kibocsátás: 68 g/km
Vételár: 1 047 236 Ft + ÁFA (1 329 990 Ft)