Sok téves információ jelent meg az újságokban a Levegő Munkacsoport javaslatáról, ezért megkerestük a szervezetet, hogy első kézből tudjuk meg: miért van szükség a robogók kitiltására és milyen alternatívákat javasolnak a robeszok helyett?
Kétségtelen, hogy a kétütemű erőforrások rendkívül szennyezőek, de az egyszerűen nem megoldás, ha egyik napról a másikra megtiltjuk az ilyen géppel dolgozó futároknak, hogy tovább használják járművüket. Szerettünk volna párbeszédet kezdeményezni a Levegő Munkacsoporttal, és bátran mondhatjuk, hogy gyorsan, részletesen és rendkívül készségesen válaszoltak az általunk összegyűjtött olvasói kérdésekre.
Az elavult, kétütemű motorok kitiltása a cél
Az újságokban kissé pongyolán fogalmazva a „robogók” kitiltásáról írtak, pedig a Levegő Munkacsoport beadványában egyértelműen „szennyező robogók fokozatos kitiltása” szerepel. Pontosan milyen besorolású, erőforrású stb. robogók tartoznak ebbe a „szennyező” kategóriába?
A sajtóközlemény valóban pongyola fogalmazással egyetlen drasztikus intézkedésre szűkíti a lehetőségeket, a belső égésű motorral hajtott kétkerekűek általános kitiltására. Mindenekelőtt a kétütemű, elavult, zömmel ételfutárok által használt, 50 köbcenti alatti robogóktól szeretnénk a várost megszabadítani. Ezek üzemeltetése ugyanis fajlagosan sokkal környezetszennyezőbb, mint a többi közúti járműé.
Milyen robogóktól, motoroktól kellene először megválnia a futároknak?
Az Euro kibocsátási normákra támaszkodást szorgalmazzuk. Az utolsó, Euro 2 előírásoknak megfelelő kétkerekű motorkerékpár, illetve robogó 2005-ben gördült ki a gyárból, vagyis csaknem 18 éve, így rövid türelmi idővel általánosan ki lehetne tiltani. Vagyis velük kezdenénk.
Mit jelent a „fokozatos” kivezetés? Mikor szeretnék bevezetni az egyes lépéseket és ezek mely konkrét járműkategóriákra vonatkoznának?
Nem készítettünk saját menetrendet arra, hogy mikor tiltsák ki az Euro 3-motorokat, és mikor a régiebbeket, és aztán hány évenként a következő fokozatokat, de ha születik rendelet, akkor egy év türelmi időre szükség van. Lehet az utolsó gyártás évével is dolgozni, és azt mondani, hogy például
az Euro 3-nál régebbieket a hatályba lépése után 16 évvel, az Euro 4-nél régiebbeket (a hatályba lépés 2016 volt) – 10 évvel. Ez alapján a legfiatalabb Euro 3-as motorok még 2-3 évig üzemelhetnének Budapesten.
Az Euro 5 2021 óta kötelező, és lényegében annyira szigorú, mint az autókra az Euro 6. A 10 évet azoknál is észszerűnek tartjuk, annál is inkább, mert 2030-ban már kiváló választéka lesz a villanyhajtású motorbicikliknek és segédmotoros kerékpároknak.
A kitiltást területileg is meg lehetne fokozatosan valósítani, például először az V. kerületben, egy évvel később a Hungária körút és a Budai körút által határolt területen, még egy évvel ezután pedig a főváros teljes területén.
Ha megvalósul a 2023. júniusi tárgyalás, és ott döntenek is, elképzelhető, hogy már idén hatással lesz a közlekedésre?
Ha azt a döntést hozzák, hogy még idén megkezdik a kitiltást, akkor lesz hatása.
Miért a kismotorok, segédmotorok korlátozása merült fel a fajlagosan többet fogyasztó, a torlódásokat növelő és ezzel a légszennyezettséget is fokozó, idősebb személy- és kisteherautók helyett?
A Levegő Munkacsoport évtizedek óta szorgalmazza, hogy a magyar városokban is alakítsanak ki alacsony kibocsátási övezeteket, ahonnan minden régebbi, nagyon szennyező gépjármű ki van tiltva. Vagyis egyáltalán nemcsak a robogókkal, motorkerékpárokkal foglalkoztunk, hanem minden gépjárművel. Egyébként az ilyen övezetek kialakítását a kormány már az 1330/2011. (X.12.) Korm. határozatban (vagyis 12 éve!) is előirányozta.
Azt írják, „A motorkerékpárok és különösen a segédmotorkerékpárok üzemeltetése az esetek túlnyomó részében fajlagosan sokkal környezetszennyezőbb, mint a többi közúti járműé” Ez pontosan milyen típusok, modellek összevetéséből derült ki?
Egy kétütemű robogó annyi egészségkárosító szénhidrogént bocsát ki, mint több mint ezer régi, 13 éves (Euro 5-ös) furgon – állítja cikkében a GreencarCongress.com. Egy járó motorral egyhelyben álló ilyen robogó mellett a rendkívül rákkeltő benzolból a kutatók köbméterenként 300 000 mikrogrammot mértek, miközben az EU-s éves egészségügyi határérték 5 mikrogramm. Ez azt jelenti, hogy amennyiben például egy gyalogos, kerékpáros vagy akár egy autós várakozik egy piros közlekedési lámpánál úgy, hogy mellette egy régi robogó püfög, akkor az számára már egyetlen alkalommal is igen ártalmas lehet. Egy 2000-ben Rómában végzett kutatás szerint a robogók feleltek az összes közlekedési eredetű részecskeszennyezés (PM) egyharmadáért, miközben arányuk az összes gépjármű között csak 17 százalék volt.
Sajnos nem találtunk semmilyen adatot arról, miként oszlanak meg a magyarországi robogók a környezetvédelmi besorolásuk és futásteljesítményük szerint, így
csak a saját tapasztalatainkra tudunk hagyatkozni, amelyek alapján kijelenthetjük, hogy még jelentős mértékben közlekednek a rendkívül szennyező robogók is.
Azt írják, „A legtöbb robogó egészségkárosító szénhidrogén-kibocsátása például ezerszerese egy teherautóénak” Tehát kimondható, hogy a Budapesten használt robogók több mint fele („a legtöbb robogó”) ezerszer több szénhidrogént bocsát ki, mint a modern, hatékony katalizátorral, start&stop rendszerrel stb. felszerelt teherautók?
Amint említettük, a saját tapasztalataink alapján látjuk úgy, hogy a futásteljesítményeket is tekintve a legtöbb robogó rendkívül szennyező. Ráadásul – amint fent kifejtettük – nem a legkorszerűbb teherautókkal, hanem a szintén elavult 13 éves furgonokkal történt az összehasonlítás.
Milyen konkrét, számszerűsíthető, pozitív változásokat hozhat Budapest számára, ha a környezetszennyező robogók helyett modern, környezetbarát nagymotorra/autóra váltanak az emberek? (Feltételezve, hogy azért járnak robogóval és váltanak motorra/autóra, mert a földrajzi adottságok miatt a tömegközlekedés és a kerékpár nem alkalmas számukra rendszeres, négyévszakos ingázásra.)
A város csendesebb lesz, és a levegője is kevésbé lesz mérgező, ha a jelenleg azzal járók – elsősorban ételfutárok – átülnek a kétütemű robogóról egy pedelekre vagy egy villanyrobogóra (vagyis egyáltalán nem kellene motorkerékpárra vagy autóra váltaniuk).
Számszerűsítésre nem vállalkozunk, mert (amint említettük) nem ismerünk statisztikát arról, hogy egy évben hány járműkilométer Budapesten a kétütemű kétkerekű járművek teljesítménye.
Amint azonban szintén említettük, már az is egészségkárosodást okozhat, ha egy-két percet töltünk el a kipufogásuk közelében. Márpedig minden egyes embernek joga van az egészséges környezethez. Így ahányszor találkozunk velük a városban, abból arra következtetünk, hogy az eltűnésük sokat javíthat a helyzeten. Általában annak örülnénk, ha minden gépjárművet villanymotor hajtana a városban. Amíg ez az átállás lezajlik, addig is örülnénk, ha egyre korszerűbb járművek futnának az útjainkon.
Azt írják, „A kitiltást ellenzők érvei kézenfekvők: a robogó sokkal kevesebb helyet foglal a forgalomban, mint egy autó, jóval kevesebbet is fogyaszt, és az újabb modellek már nem a rendkívül szennyező kétüteműek, hanem négyütemű motor van bennük, ráadásul a forgalomba helyezésükre vonatkozó előírások egyre szigorodnak. Igazak ezek a felvetések, ugyanakkor a tény az, hogy túlnyomó részben ócska, leharcolt, messziről bűzlő kipufogógázt eregető motorú robogók róják a főváros útjait.” Pontosan milyen arányban vannak jelen a kétütemű robogók, mit jelent szám szerint ez a „túlnyomó rész”?
Mint már írtuk, annyira jelen vannak, hogy észre lehet őket venni a szagukról, zajukról.
Miután az állam eddig minden kezdeményezést visszadobott, ami az 50 köbcentiméter alatti segédmotoros kerékpárok nyilvántartását szorgalmazta (bár mintha 2008-ban már egyszer nagyon dolgoztak volna rajta), nincs semmilyen nyilvántartás, amiből a pontos számukat meg lehetne állapítani. Azt, hogy „túlnyomó részt” saját tapasztalataink alapján írtuk, tekintettel a futásteljesítményre is. Ha valaki főleg a munkahelyére jár robogóval, általában 15-20 kilométert tesz meg naponta, míg egy pizzafutár akár 200 kilométert is.
Milyen egészségkárosító hatása van a kétütemű robogók füstjének? Miért fontos, hogy ezekből minél kevesebb közlekedjen a zsúfolt belvárosban?
Az Egészségügyi Világszervezet szerint minden kipufogógáz mérgező. Olyik jobban, olyik kevésbé. Általában minél régebbi modell egy robbanómotoros gépjármű, minél régebbi uniós kibocsátási előírásnak felel meg, annál mérgezőbb a kipufogógáza. A kétüteműeknek pedig rengeteg szénhidrogén jön ki a kipufogójukon (bár kevesebb, de sajnos a négyüteműekén is), ami a hivatkozott, Euro kibocsátási normákról szóló táblázatban látható. Ráadásul a kétüteműek az üzemanyagba kevert olajat szétpermetezik, amit nemcsak belélegezni ártalmas, de a növényeken is filmet képez, megakadályozva őket, hogy a levelek pórusain keresztül párologtassanak, széndioxidot vegyenek föl. De a régebbi kétkerekűeknek a PM10 és az NOx kibocsátása is veszélyes mértékű, különösen azokra, akik mellett elhajtanak velük a járdán, vagy akik mögöttük haladó autóban ülnek a forgalomban.
Érinti ez a lépés (a legócskább robogók kiszorítása) a rendszámos, de kétütemű, öreg robogókat is?
Igen, érinti a rendszámos motorkerékpárokat is.
Látnak-e lehetőséget állami/fővárosi kezdeményezésű programra (mint pl. az elektromos autók vásárlásának támogatása), hogy kisebb anyagi teher legyen (az egyébként is szerény anyagi lehetőségű, olcsó robogóval közlekedőknek) az új, környezetbarát motor vásárlása?
Az állam már ad ilyen támogatást (pedelekek vásárlására), de ennél többre lenne szükség. Már korábban javasoltuk, hogy a kerékpárral (pedelekkel is) történő munkába járásra településen belül is adhasson a munkáltató adómentesen „kilométerpénzt”. A főváros akár a BUBI-hoz hasonló, de az (étel)futárok igényeire szabott, önköltséges villanyrobogó-, illetve pedelek-kölcsönzővel is segíthetne. Erre is tettünk már javaslatot korábban.