Napjainkban elsősorban nem a hengerűrtartalom szabja meg egy autó teljesítményét, hanem az, hogy a feltöltő és/vagy az elektromos rásegítés révén milyen csúcsteljesítmény érhető el adott összlökettérfogatból. Ezért idén megváltozott a regisztrációs adó számításának módja is: az erőforrás mérete helyett annak teljesítménye az összeg alapja.
Mivel a motorkerékpárok között csak elvétve találunk hibridüzemű vagy feltöltős modellt, itt nem lesz nagy változás, ám az autóknál annál inkább. Ennek oka, hogy bár egy mai középkategóriás kocsi erőforrása sokkal kisebb hengerűrtartalmú, mint 15-20 évvel ezelőtt a hasonló méretű verdáké, a csúcsteljesítménye magasabb, így a fizetendő összeg is az.
Ezt olvastad már? Megnéztük, mennyibe kerül az autók, motorok műszakija az áremelés után
Így változott meg a regisztrációs adó számítási módszere
Az alapösszeg ezentúl 45 000 forint, és a táblázatokban látott szorzók határozzák meg, hogy ennek hányszorosát, illetve hányad részét kell fizetnie a tulajdonosnak:
Az autók és motorkerékpárok regisztrációs adójának kiszámítása
Miként láthatjátok, az elektromos motorkerékpárok és robogók továbbra is adómentesen állnak forgalomba, akárcsak az 5E és az 5Z besorolású kocsik, míg a hagyományos autókra attól függően kell fizetni, hogy hány kilowattos csúcsteljesítményűek, illetve milyen korúak. Ha nem szeretnél a különböző szorzókkal bajlódni, itt egy online regadókalkulátor, amivel egy másodperc alatt megtudhatod a pontos összeget.
Összességében azoknak kedvez a rendelet, akik alacsony literteljesítményű, azaz nagyköbcentis, de nem túl erős, környezetbarát autót vagy motort vesznek. Például a 14 lóerő alatti motorkerékpárokra 45 000 forint lesz az adó mértéke – amit akár el is törölhetnének, ismerve az ilyen 125-ösök jótékony hatását a közlekedésre –, a népszerű, A2-es kezdőmotorokra 90 000 forint, míg a 100 lóerőnél erősebb vasakra 240 000 forint regisztrációs adót kell fizetni.
Kapcsolódó anyag: A zéró tolerancia azt jelenti, 0,2 km/órás gyorshajtásért is megbírságolnak