Nem éri meg spórolni, hiszen ezen múlik, hogy milyen a gép úttartása: nagyban befolyásolja a motorozás élményfaktorát, arról nem beszélve, hogy baleset-megelőzési szempontból sem mindegy, milyen gumi van a felnin…
Új rovatot indítunk az idén 15 éves Hegylakók Motoros Magazinban, ami segít, hogy felkészítsd a motorod a túrákra, illetve megelőzd a legjellemzőbb hibákat. Olyan problémákról lesz szó, melyek kényelmetlenebbé vagy egyszerűen csak „rosszabbá” teszik a vasat, és persze fordítva: ha időben orvosolod a bajokat, újra élmény lesz a kanyarvadászat, és nem kell attól tartanod, hogy a meghibásodott alkatrész tönkreteszi a túrát. A leggyakrabban előforduló hibák feltérképezésében és javításában segítségünkre lesz a Motoralkatresz.eu-tól Frittmann Péter, aki nap mint nap alkatrészekkel foglalkozik, és ismeri a beszállítók teljes választékát, valamint Kriskó Bence szervizvezető, aki látott már jó néhány furcsaságot a műhelybe érkező járműveken.
A sorozat részeiben a kormánycsapágyról, majd a felfüggesztésről és az elektromos rendszerről volt szó, most pedig megnézzük: mire érdemes figyelned a gumikkal és a felnikkel kapcsolatban?
Az öt leggyakoribb tévhit a motorgumikról
Kezdjük is a szakemberektől leggyakrabban hallott vásárlói igénnyel, az „idei gumival.” Ezzel arra utalnak a vevők, hogy ne legyen túltárolt, öreg abroncs, de ilyenkor májusban sem reális elvárás, hogy kizárólag ebben az évben készült köpenyt szereljenek fel. Ennek oka egy városi legenda, mely szerint 5 éves kora után már tilos felszerelni és használni…
Nos, ezzel szemben a jelenlegi szabályok szerint a gyártástól számított 5 éven belül újként értékesíthető az abroncs, ha megfelelően, egyenletes hőmérsékleten, napfénytől, csapadéktól védve tárolják. Köztudott, hogy főként az UV-sugárzás és az extrém hideg-meleg csökkenti a rugalmasságát, tapadását, vagyis egy klimatizált raktárban aligha éri bármilyen károsodás. Rendben, 5 év, de honnan tudod, hogy pontosan mikor is készült? Ezt mutatja meg a DOT-szám, ami korábban három-, míg napjainkban egy négyjegyű jelölés az oldalfalon. Az első két szám a munkahetet, a második kettő az évet adja meg, tehát a képen látható 0615 azt jelenti, hogy 2015 hatodik hetében gyártották:
A második tévhit, hogy a szélesebb abronccsal nő a kanyarsebesség és stabilabb lesz a motor. Ez már csak azért sem igaz, mert ha nem cserélsz felnit, akkor a gumi belső peremét túlzottan összehúzza a ráf, és ahogy mondani szokták, „gombaszerű”, torz lesz a futófelület. Ezzel éppen az ellenkező hatást éred el, mivel a váz és a felfüggesztés az eredeti méretre fejlesztett, azaz a látványon kívül mást nem nyersz a szélesebb papuccsal.
Mielőtt megkapjuk a kommentelőktől, hogy néhány vasra igenis fel lehet szerelni szélesebbet: tény, hogy például a Honda VFR750 5,5 col széles felnijére a 170/60-17-es ajánlott méret is felmegy és a 180-as sem torzul, ezzel viszont azt kockáztatod, hogy nem megy át műszakin vagy külföldön igazoltatáskor szól érte a rendőr. Beszédes, hogy milyen sok fórumbejegyzésben bukkan fel a „Slickgumival mennyivel lesz gyorsabb az autóm/motorom?” Nem véletlenül ez a harmadik tévhit, hiszen a slick is csak olyan, mint a krosszgépek bütykös gumija: mindkettővel gyorsabb leszel, ha megfelelőek a körülmények.
Márpedig a slick ideális felhasználási területe a nem túl hideg és egyáltalán nem nedves versenypálya, ahol a közúti gumiknál messze jobb tapadása révén hozzájárul a jobb köridők eléréséhez. Viszont amint 10-15 fokot hűl a levegő és esik néhány csepp eső, máris megfordul az erősorrend. Vagyis ideális körülmények között nagyobb kanyarsebességet érhetsz el slicken, de messze jobban teljesít a közútra fejlesztett abroncs, ha egy ilyen májusi reggelen 8-10 fokban és nedves aszfalton közlekedsz. Vagyis a slick nem egyértelműen jobb választás, csak ha kedveznek a feltételek, és természetesen akkor is szabálytalan – nem véletlen, hogy a zsaruk is rendszeresen ellenőrzik a gumikat a mátrai, cseszneki razziákon.
Amelyik gumi nem kopik, az nem is tapad, és fordítva
Ez a személyes kedvencem, hiszen remek példa arra, hogy milyen rögeszmésen tud ragaszkodni az ember a 10-20 vagy éppen 50 évvel ezelőtti dogmákhoz. Amíg a BT023 volt az etalon, akár igaz is lehetett a fenti mondás, ám azóta olyan sokat fejlődtek a gumik, hogy lassan eltűnnek a korábban merev határok az egyes kategóriájú köpenyek között.
Ma már a sportgumik is viszonylag tartósak, a túrasportabroncsok pedig elképesztő tapadással teszik élvezetessé a Dolomitok vagy Szardínia meghódítását. Több fejlesztés eredménye, hogy minden területen ilyen sokat fejlődtek a köpenyek, beleértve a német Continental által szabadalmaztatott MultiGrip technológiát, amely a többkomponensű modellek újragondolt változata. Lényege, hogy egy anyagkeverékből, de a középen és a vállrészeken eltérő hőmérsékleten vulkanizálják a futófelületet. Ennek előnye, hogy a többkomponensűekkel szemben nem alakul ki egyenetlen kopás a puhább/keményebb keverék összeillesztésénél, és kanyarodás közben sem befolyásolja a motor viselkedését, ha a két anyagkeverék határán érintkezik a futófelület az aszfalttal.
Ez pedig nagyban növeli a tapadást és a futásteljesítményt is:
már az előd ContiRoadAttack 3 is több mint 10 000 kilométert bírt ki a közel 200 lóerős ZZR1400-on, vagyis egy átlagos, 600-as gépen simán elképzelhető a 14-15 ezres futásteljesítmény is, miközben a tapadására sem lehet panasz.
A megoldás tehát, hogy ne a legkeményebb anyagkeverékű, hanem a motorhoz és a vezetési stílusodhoz legjobb abroncsot válaszd, mivel így a tartósságról és a kiváló tapadásról sem kell lemondanod. Végül jöjjön az ötödik tévhit, az örök vitaforrás…
A megfelelően javított, defektes gumi ugyanolyan biztonságos, mint az új
Korábban már összefoglaltuk a defektjavítás alapvető szabályait, ezért most nem részletezzük, arra viszont érdemes kitérni, hogy a defektjavítás miért nem végleges megoldás. Megannyiszor olvastuk, hallottuk már, hogy „szinte új volt, mikor defektet kaptam, ezért kukaccal megjavítottam, hogy ne kelljen kidobni a drága gumit.” Ez a mondat helyesen úgy hangzik: „kukaccal megjavítottam, hogy ne kelljen motormentőt hívni – el tudjak gurulni az első műhelyig.”
Elvégre az útszéli javítás nem a gumi megmentéséről, hanem alapvetően a helyzet megoldásáról szól. Jóllehet, akad ellenpélda, hogy valaki még 5-10 ezer kilométert ment a lyukas, majd foltozott abronccsal, de érdemes tudnod, hogy sem a gyártók, sem a gumisok nem javasolják ezt. Elvégre a motor mellett térdelve, egyszerű eszközökkel eltömítheted a lyukat és nem vagy csak alig szökik majd a levegő, de ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy használható az abroncs, mint előtte.
Korábban olvashattatok róla a Cribmoto-szervizvezető Kriskó Bence tollából, hogy miért is veszélyes az út szélén, kapkodva, szakszerűtlenül megfoltozni a külsőt. Akkor egy BMW R 1200 GS volt az alany, melynek tulajdonosa az úgynevezett kukacos módszerrel „orvosolta” a hibát. Ezután még jó néhány kilométert ment a sérült gumin, mielőtt betért a műhelybe, de addigra már ilyen rosszul festett az abroncs:
Feltűnő, hogy közvetlenül a kukac mellett sérült meg úgy a gumi szerkezete, hogy a levegő bejutott az egyes rétegek közé
Már messziről látszott, hogy valami nem stimmelt, és a kereket megforgatva rögtön kiderült, hogy mit rontottak el javítás közben… – Az elszökő levegő bejutott az abroncs egyes rétegei közé, és olyan torz lett a köpeny, hogy gyakorlatilag alkalmatlanná vált a használatra – mutatott Bence a defekt elhárítása közben megsérült gumira. Mutatott egy másik példát is: a Kawasakin korábban belülről foltozták a futófelületet, ami éppen a javítás helyén kopott el először – körbeforgatva máshol nem, de a folt felett kilátszottak a karkasz szálai. – Többek között ezért nem javítjuk a nagy teljesítményű motorok abroncsait: tisztán látszik, hogy gyengült tőle a gumi övszerkezete, és a pontosan a lyuk felett „nézett ki” először a szövet – írta a kép alá.
A defektjavítás persze továbbra is „életmentő” lehet, főleg egy külföldi túrán, hogy ne kelljen többszáz eurót fizetned egy motorszállításért. Ehhez érdemes felkészülnöd legalább egy defektspray-vel, de ha alapos szeretnél lenni, választhatsz kompresszorral kiegészített csomagot is, ha szeretnéd könnyedén pótolni az elszökött levegőt. Talán a leghasznosabb készlet a sűrítettlevegős patronokkal, foltokkal, ragasztóval és „kukaccal” kiegészített szett, mivel egyaránt használhatod tömlős és tömlő nélküli gumik foltozására.