Újabb szabadalmak árulkodnak arról, hogy a Honda komolyan számol a feltöltős motorkerékpárokkal. A friss szabadalmak alapján azonban nemcsak a V3R-ben, hanem a Gold Wingben, az NC750-ben, sőt a sornégyes CBR-ben is megjelenhet a rendhagyó alkatrész.
Az elektromos feltöltő legnagyobb előnye, hogy ötvözi a szívómotorok közvetlen, kiszámítható gázreakcióját a feltöltött motorok brutális nyomatékával. A rendszer csak akkor lép működésbe, amikor valóban szükség van a plusz teljesítményre, vagyis átlagos használat mellett az erőforrás szívómotorként működhet, kisebb veszteséggel és természetesebb karakterrel. Amint gázt adsz, a vezérlés szelepek segítségével a feltöltő felé tereli a levegőt, a villanymotor pedig azonnal felpörgeti a kompresszort.
Ez a megoldás több szempontból is kedvezőbb lehet a hagyományos turbónál. Mivel nem a kipufogógáz hajtja, nincs klasszikus turbólyuk, azaz nem kell megvárni, amíg felépül a töltőnyomás, ami különösen veszélyes lenne kanyarból kigyorsítva, hiszen kiszámíthatatlanná válhatna a teljesítmény-leadás. Ezzel szemben itt a vezérlőelektronika pontosan szabályozhatja a feltöltést, így jobb a gázreakció, emellett a viszonylag alacsony töltőnyomás révén olyan motorokra is könnyebben felszerelhető, amelyeket eredetileg nem feltöltésre terveztek.
Újabb feltöltős motorok a Hondától
A szívómotorokkal szemben az elektromos feltöltő előnye, hogy kisebb lökettérfogatból is nagyobb nyomatékot és teljesítményt hozhat ki, különösen középtartományban és intenzív gyorsításkor. Így elméletben egy takarékosabb, hétköznapi használatban barátságosabb motor is kaphat olyan tartalékot, amely eddig inkább nagyobb hengerűrtartalommal vagy turbóval volt elérhető.
A Honda szabadalmai többféle motorkonstrukciót is bemutatnak: a Gold Wing esetében a feltöltő a hathengeres boxermotor fölé kerül, az NC750-nél pedig az üzemanyagtartály helyén található tárolórekesz feláldozásával nyílna hely a légszűrőháznak, valamint a feltöltőnek. A dokumentumok négyhengeres modelleket is említenek, közöttük a CB1300 Super Fourra emlékeztető modellt, illetve a CBR1000RR-R Fireblade alapjaira utaló részleteket.
Utóbbi különösen izgalmas lehetőség, hiszen a Fireblade már szívómotorként is jóval 200 lóerő feletti teljesítményt nyújt. Egy elektromos feltöltővel kiegészített változat akár a Kawasaki Ninja H2 közvetlen riválisa is lehetne, miközben a rendszer a turbóknál gyorsabb reakciót, a hagyományos kompresszoroknál pedig rugalmasabb vezérlést kínál a motorosnak.