Erdélyi motorostúra? Miért ne? Csodálatos hely, és az utak is egyre jobb minőségűek, ám akad egy-két apróság, amit nem árt észben tartani…
Sziasztok! Most tervezünk egy hosszabb (7 nap) gurulást kelet felé, Békás-szoros lenne a legtávolabbi célpont, majd onnan csillagtúra. Úgy hallottam, Erdélyben ‘szeretik’ bevonni a jogsit a gyorshajtásért, záróvonalért stb. Mit tudtok, ez tényleg így van, és ha igen, akkor megoldható pl. nemzetközi jogsival, hogy az eredeti megmaradjon? – áll András levelében.
Kedves András! Erdély csodálatos célpont, feltétlenül javaslom, hogy fedezzétek fel, de emellett a hír is igaz, könnyedén ugorhat a jogsi, ha egyszerre több komoly kihágást követsz el. A trükközés pedig kimondottan tilos, s hogy mennyire, arra álljon itt példaként egy régebbi történet: így lett bűncselekmény az egyszerű szabálysértésből. Korábban már több alkalommal cikkeztünk róla, hogy milyen különleges szabályok érvényesek Európában, hiszen ezek némelyike – főként a motorosokra nézve – igencsak meglepő lehet. Ha bővebben kíváncsi vagy rá, az legfurcsább rendeletek gyűjteményét ebben a cikkben találod meg.
Most azonban a szintén többször felemlegetett romániai gyorshajtásról ejtünk szót, hiszen honfitársaink alaposan megjárták, hogy lazán kezelték a szabályokat. Egyik olvasónk személyes példája jó útmutató lehet, hogy mire figyeljünk hasonló helyzetben:
Okosabb vagy a zsaruknál?
Májusban voltunk a Transzforgarasin. (Illetve csak a 80%-án, mert a hótól nem bírtunk teljesen felmenni.) A második nap reggelén megbüntettek gyorshajtásért 6500 Ft-ra. Ott értettem meg miért mennek a románok mint az állatok: a nevetségesen alacsony büntetési tételeknek nincs visszatartó ereje. Természetesen én is nyomtam neki tovább, hisz’ egy tank benzin árába sem került a gyorshajtás. Így még aznap (!) megvágtak másodszorra is: gyorshajtás+záróvonalon előzés: 16000 Ft és elvették a jogsimat. Ezután kicsit visszafogtam a tempóból. 2 nap múlva hazaértünk, és azonnal bejelentettem az okmányirodában, hogy elveszett a jogsim. 4000 Ft ellenében kaptam egy újat, amit azóta is egészséggel használok – áll VFR nyári bejegyzésében. A folytatás azonban kacifántosabb, figyeljétek csak!
Ezt a megoldást nem ajánlom senkinek! – érkezett a riposzt, – mert mikor az okmányirodában bejelented a jogsi elvesztését, alá kell írni egy nyilatkozatot, hogy azt nem elvették. Ha ezt aláírod, majd a román rendőrség megküldi a jogsidat a magyar hatóságoknak, akkor elő vesznek közokirat-hamisításért.
Most lesz 4 hónapja, hogy ez történt. Eddig nem kaptam levelet a rendőrségtől – áll VFR válaszában, – Persze a bürokrácia malmai lassan őrőlnek, várjuk ki a végét. Mindenesetre nem hiszem, hogy egy 16000 Ft-os gyorshajtás államközi üggyé fejlődene. Pl. Németországban, ahol öcsém él, és egy magyar rendszámos kocsit hajt, 70 EUR (21e Ft) alatt nem küldik ki Magyarországra a gyorshajtási csekket. Kétlem, hogy a román rendőrségnek több kapacitása lenne ilyen pitiáner ügyekre. De ha a következő fél évben kapok levelet a rendőrségtől, megírom ide, hogy mások okulhassanak belőle.
Ugye mindenki kitalálta a fentiekből, hogy az apró csínynek indult folyamat a hazai rendőrségen kötött ki, mégpedig feljelentéssel…
Mindenki okulására megírom – mondja VFR -, hogy fél évvel az eset után végül eljutott a magyar rendőrségig az ügy. Okirat hamisításért feljelentést tettek, az “új” jogsimat pedig bevonták. Így lesz valakiből enyhe gyorshajtás miatt bűnöző. A rendőrségen kiderült, hogy sokan próbálják meg így intézni a dolgot, mint én, hiszen ők sem értettek egy büdös szót sem abból, amit a román rendőr karattyolt (3 nyelven beszélek). Tehát koránt sem egyedi esetről van szó. Gratulálok a magyar és a román jogrendszer alkotóinak!
Rövid tanulságként leszögezhető, hogy ez esetben sem érdemes ilyen módon próbálkozni, hiszen trükköket a hatóságok is ismerik, és korántsem hagyják szó nélkül. Ha szabálysértést követsz el, maradj higgadt, próbáld a helyszínen minél egyszerűbben elrendezni, még ha ez pénzbe is kerül – utólag még mindig jobban jössz ki a dologból.