Rendőrség: A rádió gyorsabb, mint bármelyik sofőr

Többen jeleztétek, hogy civil rendőrautókkal állítottak meg szabálytalankodókat, ezért utánajártunk, hogy milyen eszközök találhatóak a jelöletlen, mozgó traffipaxokban. Mellesleg az is szóba került, hogy a zsaruk szerint mi a legnagyobb baj velünk, motorosokkal…

A kutatáshoz nagyon komoly segítséget kaptunk, ugyanis az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy korábbi cikkünk nyomán sikerült szóra bírnunk egy egyenruhást, aki egyébként szintén motorozik, és most segít eloszlatni a sebességmérés körüli városi legendákat és tévhiteket.

A sofőrök jól fogadták az újítást

– Már tavaly sokat dolgoztunk a jelöletlen rendőrautók projektjén, de idén lett meg minden feltétel, hogy élesben elinduljanak a kocsik. Persze szokás szerint kaptunk érte hideget-meleget (Honnan volt rá pénz? Mennyibe került? stb.), pedig ránézésre is látszik, hogy ezek nem új járművek. Mi több, korábban is megjelentek hasonlók az utakon, hiszen EU-s elvárás, hogy jelentősen csökkenjen a balesetben elhunytak száma, ezért támogatják is a baleset-megelőzési beruházásokat, mint például a VÉDA-t is.

• Milyen új módszerekkel küzd a rendőrség, hogy mérsékelje a balesetek számát?

– Meggyőződésem, hogy már egészen kis korban el kell kezdeni a jogkövető magatartásra nevelést, nem véletlen hát, hogy vannak ovisprogramjaink is. Alapvető, hogy a szabály az szabály, és attól még nem szegheted meg, hogy szerinted „hülyeség”. A boltban sem lopsz csak azért, mert véletlenül kevesebb pénzt vittél magaddal. Bármilyen fura, a kettő pont ugyanaz a kategória.

• Mit szólnak a civil járműhöz a megállított autósok, motorosok?

– Meglepő lehet, de az akció mindkét oldalon pozitív fogadtatásra talált. A rendőrök szívesen használják a régi-új módszert, a sofőrök pedig elismerően nyilatkoztak: többségük belátta, hogy ennek tényleg van visszatartó ereje és növeli a biztonságérzetet az utakon.

• Gyakran hallanak a rendőrök demagóg beszólásokat, mint például: Ennyire kell a pénz? vagy Miért nem a bűnözőket vegzálják?

– Nehéz erre válaszolni… A pénzbehajtás csak üres lózung, a bírságokkal kizárólag munkánk és költségünk van, azaz pont fordítva működik, mint gondolják. Ebből nem „csorgatnak vissza”, egyszerűen nonszensz, hogy bárki erre hivatkozik. Egyébként pedig minden szabálytalanságot üldözünk, a barikád innenső oldaláról nézve érthetetlen, miért gondolja valaki, hogy a testi sértés vagy a lopás az bűn, de ötven helyett százzal menni nem… Ráadásul a rendőrségen belül jelentős különbség van közlekedés, bűnügy, közrendvédelem stb. között.

Amikor a fejünkhöz vágják, hogy miért nem a betörőket üldözzük, az olyan, mintha azt mondanák, hogy rendben, akkor egy fogorvos végezze el rajta vagy családtagján a szívműtétet, hiszen ez is, az is doki.

• Milyen mérlegelési lehetősége van a hatóságnak kisebb kihágásoknál?

– Nem célunk a büntetés, az viszont igen, hogy természetessé váljon a jogkövető magatartás. Az ember először tart a razziától, a bírságtól, később pedig megszokásból, meggyőződésből vezet higgadtan. De nem meglepő, hogy kialakul a reflex: többségünk az élet más területén is így jár el, nem hazudik, nem lop vagy rabol – egyszerűen ez a természetes.

Annak dacára, hogy élhetünk és élünk is a figyelmeztetés lehetőségével, kollégáinknak sok-sok nehéz helyzetet kell átélniük az utak mentén. Csak hogy a legdurvábbakat említsem:

leköpik őket (!) az elhaladó autóból, válogatott káromkodásokat üvöltenek, de a legkeményebb talán az volt, amikor a szerényebb agyi bútorozottságú közlekedők használt kajásdobozokkal (!) dobálták őket…

El lehet képzelni, milyen élet ez, milyen így dolgozni. Szerintem senki nem érdemli ezt.

• Mennyiben más a civil autós járőrszolgálat?

– Kombinált ellenőrzésnél – mint amilyen a menet közbeni méréssel kiegészített ellenőrzés –  eleve párban dolgoznak a rendőrök, ami miatt kevésbé unalmas a szolgálat. Mi is szorgalmazzuk, hogy kisebb (és nyilván nem szándékos) jogsértések esetén minél gyakrabban a figyelmeztetést is alkalmazzák, mert annak is van nevelő hatása.

Persze ehhez nagyon hasznos lenne egy nyilvántartás, amely az ilyen kisebb súlyú ügyeket rögzíti, hogy könnyen kiszűrjük a visszaesőket. Ha gyorsan lekérdezhetnénk, hogy figyelmeztették-e korábban kicsatolt bukó vagy kiégett izzó miatt, akkor – a fokozatosság elvét alapul véve – emelkedhetne a bírság, mondjuk előbb öt-, majd tízezer forintra. Elismerem, lehet olyan kolléga, aki túl vehemensen, vasszigorral sújt le apró-cseprő ügyekre, de könyörgöm – melyik szakmában nem ismerünk ilyet? Nálunk jellemzően a zöldfülűek szoktak túlbuzgók lenni, de teszünk ellene, hogy ez általános legyen.

• Várható az osztrák, német és olasz példa alapján civil rendőrmotorok beszerzése?

– Jelöletlen rendőrmotorok beszerzéséről jelenleg nincs szó, de hatékony lenne, szóval semmi sem kizárt. Azonban hatósági motorok szintén részt vesznek az akciókban, ami azon felül, hogy látványos, még rendkívül eredményes is.

• Mi lesz a nehezen rajtakapható vétségek elkövetőivel? Telefonálás, követési távolság be nem tartása, szabálytalan sávváltás stb.?

– Folyamatosan fejlődik a módszer, így elképzelhető, hogy a jövőben minden ilyet kiszűrhetnek a kollégák. Legszebb az lenne, ha egyszerűen csődöt mondana a rendszer, mert hiába cirkálnának a jelöletlen gépek, keresve sem találnának egy szabálysértőt sem (nevet).

Egyébként igaz a mondás, hogy a legjobb „ellenőrző eszköz”, amit soha nem kell használni, vagy ahogy Tony Stark mondta: amit csak egyszer kell elsütni… Mindenesetre örömteli, hogy javulnak a számok, nagy eredményeket mutathatunk fel, de a végső cél mégiscsak a nulla áldozat/év lenne.

• Mi a legégetőbb probléma az utakon?

– Hiába öreg és öregszik a járműpark, az átlagos teljesítmény nő, vagyis nő a kockázat. Ezt tetézi a rendkívül alacsony színvonalú képzés, vagyis a felkészületlen vezetők, akik nem az autós- és motorosiskolákban, hanem az utakon tanulnak meg vezetni.

Utóbbit igyekszik helyrehozni és ORFK-OBB, például a motorosok képzésére kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a közlekedésrendészeti szervek, tudniillik, majd’ minden megyében vannak rendszeres, ingyenes motoros tréningek, melyek a profi manőverezést és a biztonságos, tudatos motorkezelést oktatják. Olyan motorosrendőröktől lehet ilyenkor tanulni, akik Európában már négy éve zsinórban nyerik a nemzetközi versenyeket, szóval keresve sem találhatnánk jobb tanárokat!

• Esetleg van valamilyen tendencia, ami a motorbaleseteket illeti?

– Sajnos igen. Ismerjük be, a többjárműves motorbalesetek jelentős részében az egyébként vétlen motoros közrehatása is szerepet játszik.

Nem hagyhatom szó nélkül azt sem, milyen nagy számban szenvednek balesetet sportmotorosok, ez a többség. Például endurók vagy chopperek lényegesen ritkábban résztvevői ütközéseknek, pedig azokból is van bőven itthon.

Pontosan ezért rendezzük például a Motofestet a Hungaroringen, ahol igyekszünk átadni a biztonságos motorkezelés csínját-bínját. Persze hiába tesszük ki szívünk-lelkünk, ha például a Hungaroringen magasról tesznek az oktatókra, csak brahiból hajtanak fel a pályára, meg azért, mert ingyen és könnyített feltételekkel (pl. nem D-gyűrűs sisakban) is megtehetik. Miattuk jövőre már szigorúbban szabályozzuk, hogy ki és miként vehet részt a programon.

Egy szó mint száz: van hülye autós és van hülye motoros is, sőt mindig is lesz, de az értelmesebbeknek ezeket ki kell szűrniük maguk közül. A közlekedés igazi társasjáték, olyan, mint az élet: muszáj túllépni saját egónkon, és a másikra figyelve élni, közlekedni.

• Személy szerint mit változtatnál, hogy javuljon a közlekedési morál?

– Határozott véleményem, hogy minisztériumi (jogalkotói) akarattal sokat lehetne javítani a statisztikákon. Mint minden megelőzésnek, így a baleset-megelőzésnek is a megfelelő, minőségi oktatás az alapja. Ezzel nagyban lehetne javítani a mutatókon, jelenleg ez a legfontosabb.

Még mindig sok a gond a motorosokkal

– Te civilben motorozol, míg munkaidőben szembesülsz a kétkerekűek kihágásaival – ez egy különleges helyzet. Hogy látod, melyek a leggyakoribb problémák itthon motorosok kapcsán?

– Hát igen, ezen sajnos lenne mit reszelni, akad gond bőven. Kezdésként rögtön a hatósági jelzés… Gondolj csak bele, még a Motofesten is, ahol hemzsegtek a közlekedési rendőrök, volt olyan kretén, aki leragasztott rendszámmal cirkált fel, s alá! A rendszámtáblatartó egyébként is sok esetben okoz gondot. Ennek egy része jóhiszemű, mivel csak egy “csinosabb” darabot akar felszerelni, mert a gyári egyszerűen csúf, de sajnos már ez is átalakításnak minősül. Elvileg a réges-régen elavult, 90-es KÖHÉM rendeletnek kell megfelelnie, másrészt az átalakítást engedélyeztetni kell (nyilván a KÖHÉM alapján), szóval a gyakorlatban csak gyári szabályos.

A másik része a szokásos stikli, a felhajtás, az áthelyezés, esetleg elforgatás. Lássuk be, ezek többsége tudatos szabálysértés, ami elbíráláskor is visszaköszön. Az említett rendelet alaposan körbeírja hogy a hatósági jelzés hol, hogyan, milyen szögben, méretben stb, és leginkább mire szerelhető fel. A motorok gyári típusengedélye ennek éppen hogy megfelel, ezért attól eltérni szinte biztos, hogy szabálytalan. Szerencsére a rendszám hiánya kevésbé jellemző.

Ugyanakkor a motor alapvető jellemzője a kiváló gyorsulás, amely miatt sokan azt hiszik, sérthetetlenek, és megpróbálnak meglépni. Ezzel persze lehet utána dicsekedni – sokan meg is teszik -, de egyrészt az sem szabályos, sőt, önmagán kívül másokat is veszélyeztet vele az ember. Ha ezek után mégis elkapják, akkor bizony ne számítson egy sima ejnye-bejnyére. És mint a mondás is tartja: addig jár a korsó a kútra… Szóval előbb vagy utóbb mindenki lebukik, akik tilosban jár.

• Mi a helyzet a jogosítvánnyal?

Sokan gondolják, hogy a motorozás az alapvető jog, ha vesznek egy gépet, akkor jogsi már nem is kell hozzá. Ez igenis egy drága hobbi, a jogsi sem olcsó, szóval akit azzal etetnek, hogy motorozni olcsóbb, mint autózni azt minden bizonnyal éppen átverik. Ráadásul aki csak a spórolás miatt ül át autóról motorra, az mindenen spórol majd. Biztosítás, megfelelő gumi és karbantartás hiánya? Ezzel veszélybe sodorja magát, plusz stresszben vezet, mert fél a lebukástól.

Ejtsünk szót az ötvenesnek hazudott robogókról, motorokról is, mert ezekből is nagyon sok galiba származik! Kezdjük ott, hogy az ember hiába köt biztosítást, az nem érvényes, vagyis csengethet zsebből, ha balesetet szenved, és még eljárást is indítunk ellene. Igen, ha éppen vétlen az ütközésben, akkor is. Itt is a megelőzés és az oktatás hozhatna eredményt, hogy eszébe se jusson egy 130-cal menő géppel rendszám és biztosítás nélkül közlekedni, de az nem egy-két év, amíg itt változik valami…

Hegylakók különvélemény

Remélem, azokhoz is eljut a cikk, akik érintettek: jogsi nélkül, leragasztott rendszámmal cirkálók, és a magukat  „sérthetetlennek” gondoló sportmotorosok. Ideje átgondolni a dolgokat, srácok, hiszen alapvetően mindenki motorozni szeretne és élvezni azt, nem pedig azon stresszelni, hogy vajon hol fut bele egy rendőrbe, aki kiszúrja a csalást, és jól megbüntet.

Akárhogy is, a legfontosabb tanulság, ami elhangzott: a közlekedés társasjáték, olyan, mint az élet. Muszáj hát túllépni saját egónkon, és a másikra figyelve élni, motorozni, mert soha nem vagyunk egyedül.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK 👇