Visszatér az Ecomobile?

Visszatér az Ecomobile?

A fiatalabbak kedvéért kezdjük ott, hogy valaha, a távolinak tűnő nyolcvanas években a fenti márkanév egy – jellemzően – BMW motorkerékpár erőforrással hajtott, kétüléses, zárt karosszériájú  motorkerékpárt (?) takart.

Az Ecomobile dőlésszögével nem voltak problémák...

A Mono Tracer egyfajta újraértelmezése a fenti típusnak, ráadásul már nem csak benzines, hanem elektromos erőforrással is megrendelhető az egyedi kétkerekű. A Mono Tracer benzines verzióját 2009-ben fejlesztette ki a BMW Motorrad és a svájci székhelyű Peraves AG.

 

Nem veheti fel a versenyt egy utcai motorral, de különleges alternatíva a kétkerekű utazásra

A motorkerékpárok és az autók előnyeit egyesítő fedett sportgép két személyt tud szállítani és teljes egészében kézzel építik. A Mono Tracer és az elektromos változat, a Mono Tracer-E a július 1-3. között zajló BMW Motorrad Days-en is megtekinthető lesz a Németország déli részén fekvő Garmisch-Partenkirchen-ben.

A Mono Tracer oldalsó kerekei a lábletételt helyettesítik megálláskor

A Mono Tracer zárt utasterének és takarékosan üzemeltethető hajtásláncának köszönhetően reális alternatívát nyújthat a hatékony városi és közúti közlekedés megvalósítására. A benzines verzió a BMW K 1200 LT négyhengeres motorblokkjából nyer energiát és 100 km alatt mindössze 4,1 literes fogyasztást és 99 g károsanyag-kibocsátást produkál. A benzines Mono Tracer-t már 2009 óta gyártják, habár évente csak 20 db készül belőle, a Mono Tracer-E viszont teljesen új modell. Az elektromos meghajtással ellátott jármű a benzines verzió üzemanyagköltségének csak mintegy tizedét igényli.

A jármű töltési költsége németországi adatok szerint maximum 0,59 €, amellyel körülbelül 300 km tehető meg egyenletes 100 km/órás sebességgel.

13 Comments

  1. Ezt van képük ecomobile-nak hívni?
    Mindenki tudja, hogy slipstreamert maximum 250-es motorral készítünk, ha már a hatékonyság lebeg a szemünk előtt.
    Eco, bah…

  2. (a villanyváltozat oké)

  3. Az Ecomobile még abból a korból származik, amikor a tíz liter alatti fogyasztású zárt járműveket forradalminak nevezték… :mrgreen:
    Egyébként a hengerűrtartalomnak (valós körülmények között) viszonylag kevés köze van a fogyasztáshoz, és ezzel együtt a károsanyag termeléshez…
    Ha leszámítjuk a mozgásképtelenség határán mozgó apróságokat, akkor a hatszázas Hondám fogyasztott legkedvezőbben: bármikor le lehetett vinni négy liter alá – ha akarta az ember, persze.

  4. Ennek ellenére van köztük összefüggés. Messze nem lineáris, és érdekes technikai megoldások simán meg is fordíthatják az arányosságot, de azonos körítéssel potenciálisan jobb nem tőlméretezni a motort. Praktikusan olyat célszerű beletenni, aminek az erejét nagyjából valóban kihasználják épeszű közlekedés során, mert a benzinmotor rendes terhelés alatt a laghatékonyabb, ugye. A hibridnek is az a(z egyik) poénja, hogy az elektromos rásegítés miatt kevésbé kell erős gyorsításhoz méretezni a benzinmotort, mert olyankor a villany besegíthet, és nem probléma neki az indítás-leállítás akármilyen idióta időközönként (miközben a benzinmotornak ugye jobb, ha meleg), szóval ideális szakaszos üzemre. Ennek eredményeképpen pedig egyenletes sebességnél arányaiban nagyobb terhelést kaphat a benzinmotor.

    Összességében erősen kétlem, hogy egy 1200-as sornégyessel el tudnék járni 2 literrel (próbáld meg városban, ott kevésbé számít a légellenállás), akármilyen áramvonalas is rajta a kaszni, egy egyhengeres 125-össel vagy egy 250-essel meg tökéletesen elképzelhetőnek tartom.

  5. Nekem volt mindenféle hengerűrtartalmú/teljesítményű gépem, de a valódi használatban (motorhoz méltó dinamikus és élvezetes felhasználás) inkább a szükségestől egy mérettel nagyobb, de túláttételezett gépek fogyasztottak jól, hiszen sem túl nagy gázt, sem magas fordulatot nem igényeltek.

    Pl. a 750-es Kawa bő két literrel kért kevesebbet, mint a pörgős 400-as, vagy a 600-as enduró, ami egyforma terhelés mellett 3 literrel (!) kevesebbet kajált, mint a 125-ös terepmotorom.

    Persze ez is csak határokon belül, a mostani ezernégyes minden szempontból ökokatasztrófa :mrgreen: bár továbbra is tartom, hogy évi tízezer kilométer alatti futásnál a fogyasztásból eredő “lábnyom” elhanyagolható az egyéb életvitel okozta, vagy akár a jármű legyártásával kapcsolatos sztori mellett.

  6. > legyártásával kapcsolatos <

    Na erről nagyon szeretnék valami legalább félig tudományos alaposságú elemzést olvasni, mert ez is olyan dolog, amin mindenki szörnyülködik, csak konkrétumot nem láttam róla. Minden bizonnyal jelentős tétel, főleg a globalizált gyártás miatt, a darabokat és az egész gépeket egyaránt kilométerek ezrein át hurcolják össze-vissza. Az anyagok bányászata, ötvözése, szintetizálása, satöbbi, mind energiát igényel, és egyéb módokon is szennyezi a környezet. Ez bizony így van.
    Mindazonáltal nem hiszem, hogy elhanyagolható lenne a fogyasztás. Arra tippelek inkább, hogy hasonló tétel (ugyanezeken a lépéseken megy keresztül a beletöltött üzemanyag is, az oroszok kibányásszák, csőbe vagy tankerbe töltik, Százhalombattán szétbontják, ami megint nem egy tiszta dolog, aztán mehet a kamionokba, és szerteszét, ahol persze ki tudja hol és hogyan előállított adalékokat kevernek hozzá, meg etanolt, amit szintén kinyernek a növényekből (amiket közben főleg olaj alapú műtágyáznak), és aztán odaszállítanak). Van itt minden, csak győzz elég cinikus lenni.

  7. A legyártással kapcsolatos valódi számok soha nem kerülnek nyilvánosságra, hiszen alapjaiban rombolnák le a jelenlegi trendet, miszerint “környezetbarát”, modern autót kell venni…
    A környezetvédelemhez egyáltalán nem kapcsolódó becslők szerint is kb négy évnyi (40E mph) használatnak felel meg egy új autó legyártása, és ismerve a mai vasak futását (valamint utólagos alkatrész-igényét), rögtön kiderül, hogy nem is annyira szuperzöld az összkép, főleg, h jellemzően 46 évesen újat vesz helyettük tulajdonosuk…

    A CO2/100 km kamut meg tényleg hagyjuk is, hiszen inkább marketing- mintsem műszaki tényező.

  8. 4-6 évesen, ofkórsz :mrgreen:

  9. Na igen, a folytonos cserélgetés, az a hülye fogyasztói rendszer rákfenéje, lassan ideje elfelejteni… valamikor ezeket a dolgokat nem véletlenül nevezték tartós fogyasztási cikknek. Mára ebből csak a “fogyasztási” maradt. Magam tudatosan igyekszem kimaradni ebből a trendből, meg egyébként is hűséges típus vagyok 😀 Így leszek tartósteszter 😀 Jelen esetben F650-tartósteszter.

  10. Épp ma reggel gondolkodtam el rajta, hogy szívesen lennék márkatárs veled, már ami az erőforrást illeti… :mrgreen:

  11. …és melyik a szimpatikus erőforrás? Mert ugye elég sokfélét gyártanak.

  12. konkrétan a 650-es Rotax 😉

  13. Igaz, azt eredetileg nem is ők gyártották, nagyon, nagyon sokáig. Talán ’93 óta használják, és Teresa blokkján is a “Made in Austria” felirat vigyorog. Tegnap találkoztam vele, egy kis terepezés-dagonyázás után úgy döntöttem, hogy igazán ideje lemosdatni 😀

    (Tudom, nem sárban tapicskolni való a CS, nem is az volt a szándékunk, csak megnéztük, merre megy be a másik út a Sashegyről Csákvárra :D)

    92 ezer km, köszöni semmi baja 🙂

Leave a Reply