Annyi örömteli dolog történt az elmúlt napokban, a sajtó mégsem ezektől hangos, hanem a “fasiszta motorosok bulijától”…
A szokásosan együgyű véleménycikk persze rögtön feltűnt a nagyon olvasottban, hadd hergeljük tovább a jónépet, ugye: “Joguk van az érzelmi fogyatékosság, a civilizálatlanság és az éjfekete ostobaság hangoztatásához, meg a gyülekezési joguk gyakorlásához. Ha árpádsávos zászlókba burkolózva, krómozott Wehrmacht-sisakkal a fejükön vágynak körbemotorozni a város összes zsinagógáját…”
És a riposzt, immáron egy Facebook oldalról: “Tényleg, már csak ez hiányzott, hogy a motoros, és az ostoba fasiszta közé egyenlőségjelet tegyenek! Nincs elég bajunk a tufa közlekedőkkel és az előítéletes irigyekkel, most sikerült egy újabb ütközőpontot kialakítani, hogy végre állami szinten is korlátozzanak egy motoros gurulást.
Csak gratulálni tudnék, ha lenne mihez.”
Mi pedig csak fogjuk a fejünket, hogy a szombati, éppen az állami szervek munkáját támogató, békés és jó hangulatú felvonulást vajon hányan fogják összekeverni az “éjfekete bunkó” gurulással? Mert ugye azt senki nem gondolja, hogy az egyszerű halandó különbséget tud tenni motor és motor, illetve felvonulás és felvonulás között?
De ez mind nem baj. A hiba ott van, hogy innentől bármelyik motoros program sérthet bármilyen érdeket, és bizony jöhet egy újabb utasítás, hogy a rendezvény neve (mondjuk “Fekete motoros sereg” vagy “Meleg hangulatú gurulás”) kiverte a biztosítékot az érzékeny lelkűeknél, és bizony mindenki maradjon otthon a seggén, különben… Esetleg vonuljon, de csak tízméteres távolságban egymástól, hiszen az már csak közlekedés, nem tüntetés. Agyrém.