Tibor levelében számos tanulság akad: egyszerű, vétlen balesetből is hosszú herce-hurca lehet, ha nem figyelünk…
A keddi balesetről szóló hírt olvasva eszembe jutott pár gondolat. Sajnos nem csak elsőbbségünk nincs, de sokszor egyáltalán nem vesznek figyelembe a kedves autósok bennünket, motorosokat – tisztelet a kivételnek. A mi történetünk a következő, és félre ne értsetek, nem “szerepelni” akarok, inkább fontos tanulságként osztom meg Veletek:
“Újsághír: ketten sérültek meg abban a balesetben, ami szombat délután (október 12-én) történt Kecskeméten, a Katona József Gimnázium közelében. Egy személyautó haladt a Petőfi Sándor utca felől az Izsáki út irányába, majd Dózsa György úton el akart kanyarodni balra a Boldogasszony tér felé. Ott, ahol – mint a felvételeken is látható – ezt záróvonal tiltja. Szemből érkezett a motorkerékpár, és ennek vezetője már nem tudta elkerülni az ütközést. A motoros és az utasa is megsérültek: mentő vitte őket kórházba. A rendőrök a baleset és a helyszínelés miatt két sávot lezártak, de a maradék kettőn folyamatosan haladhatott a forgalom.”

Szerencsére ép bőrrel megúsztuk, azonban mindenképp rossz emlék, nem így gondoltam megválni szeretett motoromtól. Feketén-fehéren le van írva minden, azonban, mivel bennünket mentővel elvittek a helyszínről (szerencsére törés, és komolyabb sérülés nélkül), nem volt alkalmam a helyszínelő rendőrrel beszélni, a történteket tisztázni. A lényeg, hogy a balesetet okozó “hölgy”, aki a baleset után zokogva kért bocsánatot, nagyon sajnálta az esetet, nem is tudja, hogy történt, ők is motorosok…
Határozatot nem kaptam már jó ideje, azonban idézést végül igen. Az idézés napján a rendőrségen egy nagy paksaméta papírral, szakértőkre hivatkozva, két tanújával és saját történettel fogadott a kedves fentebb említett “hölgy”, és persze biztosan gyorsan hajtottam. Természetesen az ügyünkben eljáró százados sem most jött le a falvédőről, mindenesetre a határozat kézhezvételéig (ami kb. 2 hete érkezett meg) nagyon idegesített a dolog, még ha egyértelmű is volt az eset, és semmiben nem voltam vétkes.
Tanulság? Amennyiben bekövetkezik a baleset és módotokban áll, mindenképp a helyszínen tisztázzátok az eset körülményeit, higgadt fővel, rendőr jelenlétében. A “kedves” károkozó, hibája ellenére máshogy éli meg az ügyet! Ne mi húzzuk a rövidebbet, vigyázzatok magatokra, más nem fog… Remélem idén ilyen szomorú hírekkel nem sűrűn kell találkoznunk!
Széles utat!
évi
amikor engem ütött el egy fiatal “hölgy” rögtön rendőrt hívtam és én is lefényképeztem mindent telefonnal. nem történt személyi sérülés, a motor is csak felületesen sérült meg és az autós is sűrűn kért elnézést, de ki tudja, mit fog utána kitalálni a biztosítóval vagy mire beszéli rá egy sunyi ismerőse…
Bekecs
Nekem tavaly júniusban volt egy kis koccanásom ami rendőri intézkedést igényelt,mostanra tartok ott,hogy a rendőri eljárás lezárult és a biztosító volt szíves fizetni…Azt hiszem fontos,hogy amennyire módunkban áll ne hagyjuk kihűlni a dolgot,menni kell a rendőrségre a biztosítóhoz az érintett felekhez folyamatosan még el nem rendeződik…
Robi
Tanút se könnyű szerezni 🙁
Péter
Én ezt osztom meg veletek, tanulságos: egy baleset és annak kálváriája