Kacifántos sztori egy motorvásárlás során. Forgalmi, törzskönyv rendben, a vas mégis sáros – érdemes átfutni Koncz Árpád írását, ő végigjárta a mennyet és a poklot, mire tényleg az övé lett a jóhiszeműen vásárolt paripa…
[wp_bannerize group=”cikkek” limit=”1″]
Szöveg és képek: Koncz Árpád
Koncz Árpád vagyok, csongád megyei lakos, motorosszívű ember. Történetem 2012 Július 4.-én kezdődik el, amikor is papírforma és valóságban is megvásároltam a számomra új, valóságban öregecske és foglalkozást igénylő motoromat, mely Kawasaki ZXR 400, 1988 évjáratú. Ahogy szoktak a valóságban történni a dolgok, nem elsőre uccu neki és vegyük meg láthatatlanban (fő a biztonság elvén), előtte hosszas telefon és internetes beszélgetések, motorról készült képek átkukacoskodása előzte meg a vásárlást, persze a papírok “rendben” vannak. Kicsit bátortalan kezdőnek tartottam magam akkor, így hát egy furgonban hoztuk el édesapámmal és öcsém társaságával övezve. Nem a szomszédból hoztuk, Kunhegyesről egyenesen. Kis utazással megérkeztünk.
- Csoda egy gép, imádom, de majdnem három évet szívni egy motor miatt?!
Hál istennek ahova vezetett a GPS, az szép utca, szép házak és az eladó lakása és udvara is rendezett, felújított, jó benyomást keltő volt. Apa-anya-gyerekek, mint mindenhol, választékos beszéd, lakás tiszta, a motor tényleg úgy nézett ki ahogy a képeken, adatai stimmeltek a forgalmijában, biztosítás és a gépjármű-adó csekk bizonylata valóban igazi, nem hamis. Hát írjuk meg a papírokat, törzskönyv van és a többi szükséges okmányok is rendben vannak, megtörtént a vétel (pénz az asztalra), próbaút…tökéletes minden, akkor nem tűnt hogy hibája lett volna. Csomagolás, bepakolás, rögzítés és boldogan uccu haza. Itthon kicsomagolás, motorozás, új élmények gyűjtése amit egy sportmotor tud adni, egy 250 kockatankos ETZ után.
Tejszínhab a süti tetején
2012. július 10-én megtörtén az átíratás ceremóniája, eredetiség vizsgálat, KGFB, okmányirodai költségek, nevemre került, a hivatal nevemre adta minden fennakadás nélkül a motort, a törzskönyvet is kiállították. Eltelik kicsivel több mint két hónap, munkából hazaérve hivatalos levél értesítő a postaládában, alkalom szüli a motorozás okát, “gyerünk ide is mocival”! 2012. szeptember 17-én átvettem, a következő állt benne
“Határozat: Koncz Árpád (….lakik, édesanyja, stb.) az UAZ-506 frsz-ú járművet a határozat jogerőre emelkedésének napjától a közúti forgalombók kivonom. A forgalomból kivonás időtartamára a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését bevonom. Kötelezem K.Á-t – vagyis engem, hogy a jármű forgalmi engedélyét és hatósági jelzését 5 napon belül adja le a Makó Város Polgármesteri Hivatal Okmányirodájában ( lakótelepülésemhez legközelebb kirendelt okmány ügyintéző hivatal).”
Továbbá feltüntetve a bírság, ha nem adom le…
A krém habja…
“Határozat Indoklása: Törköly Zoltán önálló bírósági végrehajtó a YX számú végrehajtási ügyében F.Miklós elleni végrehajtás következtében (banki hiteltartozás miatt) az UAZ-506 frsz-ú motorkerékpárt kivonta a forgalomból, a lefoglalás igényét a tulajdonjog megváltozása után is fenntartja.” Tehát, rendezett volt vételkor a papírjai a motornak? Látszólag igen is és nem is – később kitérek rá, hogy lehet ez…
Mivel sose jártam még így, a környezetünkben és a barátok között se senki, így a határozatnak eleget kellett tenni, eltelt lassan az öt darab napocska. Közben sikerült egy olyan motoros barátot szerezni, aki személyében bírói poszton is tevékenykedik mai napig, akinek rettentően hálás vagyok – nagyon sokat segített. Viszont ez nem volt elég ahhoz hogy ne kelljen leadni a forgalmit és a rendszámot, ha nem tettem volna meg, nagyobb bajt követek el, hisz eltitkolás, határozat szándékos hátráltatása,bűncselekménybe ejtő gyanú, egyebek, szóval a legegyszerűbb a legrosszabb volt hirtelen. Féltünk mind ketten a párommal, hogy akkor látjuk utoljára a rendszámtáblát. (Fontos megjegyeznem, MINDENRŐL kérni kell fénymásolatot az okmány leadásával kapcsolatban, így a bizonyíték a kezünkben van, hogy leadtam, nem pedig csak az okmányirodai jegyzőkönyvben van benne. Szintén fontos, hogy a fénymásolatokat, pecséttel dátumozva és aláírva tegyék meg, mármint az okmányiroda részéről). Én is így tettem, minden papírnak volt fénymásolata, mostanságra egy egész stóc papír keletkezett a motorról, de be vagyok biztosítva.
Leadás után egyből a városi bírósági szabad fogadónapra igyekeztünk, ahol nagyon segítőkészek voltak az emberek, a bírónő, de jóval nem, csak még kellemetlenebbel fogadott minket: Ügyvéd és per. Esetem konkrétan a Végrehajtás megszüntetése iránti per illetve a kártérítési per jöhetett szóba. Fontos tudni, attól hogy határozat és “szigorú” szavakkal írták meg, fellebbezni, de azonnal. Így rövidebbé lehet tenni a hercehurcát, és a fellebbezéssel nyerünk 15 napot, amit értékesen ki lehet használni. Sajnos én ezt nem tettem meg, mert tájékozatlan voltam. Kerestünk egy vérprofinak tartott szegedi ügyvédet, Dr. E.Zsuzsannát. Tapasztalt középkorú hölgy, 12 szakterülettel (köztük a miénk is), elismert név volt bárhol kérdeztük. Valóban egyből tudta, hogy mit és hogyan tegyünk, mik a lehetőségek. Kiderült, azért van szükség kártérítés perre is, mert az előző azaz a végrehajtás elleni per költségeit is visszatudjuk igényelni, ha megnyerjük mind a kettőt. Közben folyamatos telefonálgatás az előző tulajdonossal, aki szerint ő nem tudott az egészről, ami ellent mondott az ügyvéd szavainak, “akinek ingóságot is lefoglaltak, annak az ingatlanja is feltehetően az” ( később ez ki is derült, hogy valóban így is volt, ház-kocsi-motor lefoglalva).
Itt álltam hát: egy rakás pénzt elköltve vettem egy használhatatlan vasat. A folytatásból kiderül, hogyan került mégis hivatalosan a nevemre – nem kevés munka volt -, és hogyan jártam túl a feledékeny vagy csak simán rosszindulatú okmányirodai frontokon… Tartsatok velem a folytatásban is!