Kedves Hegylakók ! Andrea üzenetét elolvasva bátorkodtam Nektek írni én is, mert nagyon hasonló eset történt velem az elmúlt szezonban…
2015. július 28-án Nyíregyháza felé haladtam a drága GSX-R600 K7-emmel . Hosszú, egyenes szakasz, ahol láttam, hogy a szembe sávban egy Opel várakozik arra, hogy létérjen az én oldalamon fekvő zöldségárushoz.
Előttem nem ment senki, nappal volt, jó látási viszonyok, száraz aszfalt, a forgalom gyér. Mondom magamban, biztos lát engem, hiszen ehhez minden adott, és azért nem kanyarodik. Azért elvettem a gázt kb. nyolcvannal gurulhattam, amikor az autó elé érve, nagyjából 15 méterrel előttem befordult elém.
Sajnos nem volt időm sem fékezni, sem irányt változtatni, hisz’ nyolcvannál csak fél másodpercem volt az ütközésig. Óriási csattanás, utolsó gondolat a fejemben: “Ba……a meg, elütöttek!” Kormány elenged, motordarabok repülnek körülöttem, s velük együtt én is . Landolás után (31,4 m) magamhoz tértem, de annyi erőm nem volt, hogy a kezemet mozgassam. Hála Istennek az egyetlen szemtanúm egy motorostársam volt, aki – az elkövetővel ellentétben – végig ott volt velem a mentők kiérkezéséig.
Az Opel sofőrje úgy 10 perc után odajött, rám nézett, majd azt mondta : biztos nincs nagy fájdalma, ha nem sír…
Be voltam öltözve tetőtől talpig (Bőrruha, csizma, mellvédő protektor. ami a bordáimat megvédte a töréstől, kesztyű, sisak stb.) A kórházban tudtam meg, hogy egy a dinnyés előtt parkoló autóba is becsapódtam, ezért azonnal röntgen, vizsgálatok jöttek, de a doki szerint csak zúzódások voltak.
Megnyugodtam, de másnap sajnos rosszabbul lettem, s a CT után kiderült, hogy a bal vesém és a lépem artériája kettészakadt. Mind a két szervet azonnali, háromórás életmentő műtéttel el kellett távolítani. Továbbá nyaktól bokáig zúzódás, könyökcsontrepedés, kulcscsonttörés. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy egyáltalán túléltem egy ilyen súlyos balesetet.
Tudta, látott, mégis majdnem kinyírt…
A történet eddig csak a szokásos”, sajnos gyakran látunk ilyet a hírekben, sok a figyelmetlen vezető. Az ügy pikantériája, hogy a sofőr 25 évig volt gépjármű oktató, vagyis ő oktatta a fiatalokat arra, hogy is kéne közlekedni… Elmondása szerint látott engem, de valamiért mégis lefordult elém. Tanulság? Nagyon óvatosan közlekedjetek, és mindig öltözzetek be, ha csak tehetitek, mert az életetek múlik rajta! Balesetmentes szezont kívánok minden kedves motoros társamnak/testvéremnek!
Haklik Melinda
Kapcsolódó:
- Motorossá válok sorozat: a védőfelszerelések fontossága
- Érdekvédelem: profi segítség, ha motorbalesetet szenvedsz