Tanulságos összeállítást készített Litkai Gergely, melyben bemutatta, hogy Magyarországon hol történik a legtöbb motorbaleset, és azt is, hogy az egyes helyszíneken mi áll az ütközések hátterében. Vezet a 7-es, a 82-es és persze a mátrai 24-es út.
Litkai a Közúti Közlekedési Baleseti adatbázis adatait elemezve vizsgálta, hogy mely útszakaszokon történnek a legsúlyosabb motorosbalesetek, és ezekben milyen szerepet játszanak a járművezetők hibái. A Litkai és LitkAI Substack-oldalon megjelent elemzés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a balesetek körülményei és kiváltó okai között óriási különbségek vannak, ezért térségenként más-más eszközre van szükség a megelőzéshez.
A 7-es főúton az autósok, a Mátrában a motorosok hibáznak
A három vizsgált főút közül a 7-esen a legnagyobb a vétlen motorosok aránya: tíz halálos motorosbalesetből hét olyan ütközés volt, amelyet egy másik, kanyarodó vagy elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjének hibájához kötnek. Nem szerepelt egyjárműves eset az adatok között, azaz nem volt olyan tragikus kimenetelű baleset, amit a motoros egyszerű kicsúszása okozott. Vagyis itt elsősorban nem a motorosok sebességválasztása, hanem a másik járművezető figyelmetlensége vagy szabályszegése jelentett veszélyt, így itt az autósoknak szóló kampányokra van szükség, mint például a rendőrség figyelemfelkeltő plakátjai és kisfilmjei:
Ezzel szemben a Bakonyon áthaladó 82-es főúton a tragikus kimenetelű motorbalesetek 55 százaléka egyjárműves volt, további 36 százalékuk pedig előzéshez vagy a felezővonal átlépéséhez kapcsolódott. Az esetek döntő többsége tehát nem a kanyarodó, elsőbbséget meg nem adó autósok miatt következett be, és aligha árulok el titkot azzal, hogy a 82-esen belül is a cseszneki rész volt leginkább érintett… Egyértelmű, hogy itt kifejezetten motorosoknak szóló felhívásokkal, táblákkal és baleset-megelőzési anyagokkal lehetne változtatni az áldatlan helyzeten:
Még markánsabb a különbség a 24-es főúton, a Mátrában, ahol kilenc halálos motorosbalesetből mindössze egyet soroltak az elsőbbségadási hibák közé, ám Litkai szerint ez is az eltérő adatfeldolgozás eredménye lehet. A konkrét esetben ugyanis kanyarban, előzés vagy sávváltás közben ütközött össze két szemből érkező jármű, de az eredeti forrás nem tartalmazza, hogy a motoros vagy az autós hibázott:
| 7-es főút | 70% – kanyarodási vagy elsőbbségadási hiba a másik jármű részéről |
| 82-es főút | 55% – egyjárműves baleset, további 36% – előzés vagy felezővonal átlépése |
| 24-es főút | A kanyarodó, elsőbbséget nem adó jármű hibája gyakorlatilag hiányzik a halálos esetekből, magas a sajáthibás arány |
Magyarország legveszélyesebb útjai a motorosok szemszögéből
Az országos baleseti gócpontok vizsgálata is megerősíti a különbségeket. Tizennégy olyan helyszínt azonosítottak, ahol tíz év alatt, öt kilométeres körzetben legalább négy halálos motorosbaleset történt. A városi és településekhez közeli gócpontokon – például Budapest, Győr, Sopron és Polgár térségében – jellemzően más járművek elsőbbségadási hibái okozták a tragédiákat. Szépen kirajzolódott, hogy a Bakonyban és a Mátrában inkább a rosszul megválasztott sebesség, a kanyarban kisodródás és a felezővonal átlépése jelentett visszatérő veszélyt.

A legfontosabb következtetés, hogy a motorbalesetek számát nem lehet mindenhol ugyanazzal a módszerrel csökkenteni. A 7-es főúton az autósok figyelmének felhívása, a biztonságosabb csomópontok kialakítása és az elsőbbségadási szabályok betartatása lehet különösen fontos. Ezzel szemben a hegyi szerpentineken a veszélyes előzések visszaszorítása és a motorosbarát szalagkorlátok felszerelése csökkentheti a sérülések számát.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a hegyi utakon minden balesetért a motoros felel vagy hogy a városi utakon soha nem hibáznak a kétkerekűek vezetői. Az viszont egyértelműen kirajzolódik, hogy a három főút baleseti mintázata alapvetően eltér egymástól, ezért a megelőzést is az adott útszakasz jellemző veszélyeihez kell igazítani – hol az autósok, hol pedig a motorosok figyelmét kell felhívni a veszélyre.