Vezetéstechnika: miért félek a jobbkanyaroktól?

Ezúttal kicsit bővebben válaszolunk a levélre, mert olyan témát boncolgat, ami nagyjából az összes motorost érinti.

Képek: Hegylakók Motoros Magazin archív, nyitókép: Sági Tibor

Sziasztok! A GumiGurutól kapott hasznos tanács után most egy vezetéstechnikai kérdéssel fordulok hozzátok. Már négy éve motorozom, amíg csak lehet, nyeregben töltöm a napokat. Mentem is vagy 40-45 ezer kilométert a jó öreg GSX-F-fel. Viszont több pályanap és két (egy fizetős, egy ORFK-s) tréning után sem tudom megszokni a szűk jobbkanyarokat, balra sokkal inkább megy.

Fejben már ezerszer lejátszottam, hogy nincs különbség: ha mondjuk hatméteres sugarú a kör, abban jobbra és balra is ugyanúgy megfordul a motor. Igen, a motor simán, de én nem… Akkor tűnt fel, mikor a helyből megfordulás gyakorlásánál ösztönösen a pálya jobb szélére húzódtam, és úgy kezdtem el az ívet. Rám is szólt az oktató, és átzavart a túloldalra, mikor negyedszerre is a jobbos bója mellé soroltam be. Ez azért van, mert jobbkezes vagyok, tehát minden mozdulatot balra indítok az életben?

Előre is köszönöm a választ!

Motoros üdvözlettel: Balázs

Kedves Balázs!

Először is ne aggódj, semmi rendkívüli nincs abban, hogy inkább balra szeretsz fordulni: a motorosok 95-98 százaléka így van ezzel. Minket is érdekelt, miből fakad a „balos beállítottság”, ezért igyekeztünk minél több szakértőt megszólaltatni a témában, és végül megtaláltuk a kanyarodás Szent Grálját.

Könnyebben kanyarodsz balra? Mi is…

Az első válasz a vezetéstechnikai instruktoroktól jött, akik logikusnak tűnő érveléssel álltak elő. Lassú kanyarodás közben gyakran szükség lehet a hátsó fékre, ezért jobbra fordulva két feladat hárul a lábadra: lassítani a fékpedállal és megtámasztani a motort, ha egyensúlyát veszíti. Hát ennyi lenne? A fékezéssel elfoglalt jobb láb a megfejtés? Gyorsan kiderült, hogy nem (csak) ez…

Hamar megcáfolta a fenti elméletet a motorosiskolát üzemeltető világbajnoki pontszerzőnk és kollégánk, Chrobák Jani. Nála ugyanis a nagy tempójú, nyílt jobbkanyarokban kevésbé ülnek ki és lassabbak is a pályázással barátkozó amatőrök, pedig ott nem jut szóhoz a hátsó fék, lábletételről pedig egyszerűen szó sem lehet. Gyorsan hozzátette, hogy a népszerű jobb- és balkezes elméletet is első kézből cáfolhatja, tudniillik a balkezesek többsége is a balkanyarokban mozgott otthonosan. Nem pont olyan arányban, mint a jobbkezesek, de ettől még rájuk is igaz a „balra húzás”.

Újabb kilincselés az egyenruhásokhoz, akik csattanós választ adtak: az megy jobban, amit gyakorolsz. Mikor gyakorlod a balra kanyarodást? Gyakorlatilag mindig, hiszen balra vágsz ki előzéskor, balra fordulsz minden elinduláskor, azaz a manőverek többségében az első mozdulat mindig balos.

– Nahát, ilyen egyszerű lenne? – tettük fel a költői kérdést, továbbra is kételkedve abban, hogy ez áll a háttérben. Még hozzátették, hogy a jobbkanyarok általában nem beláthatóak, hiszen városban az épületek, országúton pedig szikla, fák stb. takarhatják az ívet, ezért egyértelmű – a jobbos közlekedés tehet arról, hogy bénák vagyunk a jobbkanyarokban.

Aki nem vezet, az is balra fordul…

Már-már belenyugodtunk volna, ám akkor jöttek újabb edzők, akik páréves, közúton soha nem vezető porontyokkal foglalkoznak. Lám, ők is azt mondták: Nézzétek meg, hogy a nehezített gyakorlatok (pl. meredek, laza talajú emelkedőn megfordulás) elsőre megy a kissrácoknak, de csak akkor, ha szabadon eldönthetik, melyik irányba forduljanak. Igen, egytől-egyig balra indítják a manővert…

Mikor rászólok, hogy csere, innentől jobbra tarts, rögtön esnek-kelnek – tette hozzá.

Már éppen közbevezettem volna, hogy a motorok kitámasztója bal oldalon van, onnan tartjuk álló helyzetben a gépet, onnan is szállunk fel, szóval lehet, hogy ez a megfejtés?

– Lehetne – vágta rá csípőből – , de a baloldali sztender az évszázados hagyományok miatt került oda: balról szálltunk fel a lóra, mert a kard a baloldalon lógott, ezért a bringára is onnan pattanunk fel. Egyébként is kár leragadni a motoroknál és a közlekedésnél. Figyu, nézz csak rájuk! – bökött rá a bringásparkban gyakorló kölykökre. Tényleg: a deszkás vagányok is jobbról balra ugranak fel a padkára és balra fordulnak el a falon, nem fordítva, pedig ők jobbára csak gyalogosként vannak jelen közúton.

Erről beugrott, hogy a stuntriderek is balra kezdik a nehezebb gyakorlatokat, például az egykeréken pörgést, pedig közöttük is jó pár akad, aki utcán egyáltalán nem motorozik, vagyis nincs honnan meríteni a berögzült mozdulatot.

Megoldás? Igen, van!

Kutatásunk során több balkezes motoros jelentkezett, aki jobbra fordul szívesebben, tehát leszűrhető, hogy a balkezesek között gyakoribb a jelenség, mégsem tehetjük meg ezt „bűnbaknak”. Ennek oka, hogy sajnos náluk sem fordul meg az arány, tehát többségük a balos kanyarban ügyesebb.

Tanulság? Összességében a környezeti hatás igenis befolyásol, még ha ez nem is kizárólagos oka annak, hogy Te jobbra vagy balra fordulsz ügyesebben. Ugyanakkor az is biztos, hogy a rossz beidegződés könnyedén levetkőzhető, nézd csak meg például a motorosrendőröket, akik centire azonos körben megfordulnak jobbra és balra. Tehát bármennyire közhelyes, itt is igaz, hogy

csupán gyakorlás kérdése, hogy a jobb- vagy balkanyarok fekszenek-e inkább.

Nem hiszed? Gondolj csak bele, Balázs, hogy mivel kezdted a levelet! „Balra sokkal jobban mennek a fordulók… ezért gyakorlásnál ösztönösen a pálya jobb szélére húzódtam, és úgy kezdtem el az ívet. Rám is szólt az oktató…”

Nem motorfüggő: a könnyed nakedek és a legnagyobb túrasportmotorok egyaránt elférnek a szűk nyolcasban, szóval semmi akadálya a gyakorlásnak

Lám, a megoldás ott van a kezedben: ne azt figyeld, melyik kanyar az egyszerűbb, mivel így csak azt gyakorolod, ezáltal még tovább nő a különbség a jobbos és balos fordulók között.

Fordítsd meg: azt erőltesd, ami nem megy, és szépen lassan eltűnik a különbség a két oldal között.

Miként tudod gyakorolni a szűk jobbkanyarokat? Jól tudjuk, hogy nem mindenki jut el vezetéstechnikai tréningekre, ezért új sorozatot indítunk, amiben bemutatjuk az önképzés legfontosabb trükkjeit. Hol és miből építs pályát? Miként ellenőrizheted, hogy jól csináltad-e? Mekkora távolságra tedd fel a bójákat, hogy valóban fejlődj? Hamarosan kiderül vezetéstechnikai sorozatunk első epizódjából.

Kapcsolódó anyag: Tudatosan a motoron – önállóan végezhető vezetéstechnikai gyakorlatok

No related posts found...