Hihetetlen, hogy már negyed évszázad telt el azóta, hogy megszületett az eddigi legkomolyabb magyar motorosfilm, a Bájkerek.
Mintha csak tegnap lett volna: ott álltam a Duna-parton 1994 nyarán, körülöttem több száz chopper és egy rakás sátor. Alighogy befutottam jó öreg Apriliámmal a dunaföldvári Bombikers találkozóra, pont egy operatőr baktatott velem szemben, gigantikus SVHS-kamerával a vállán – szegény, csak úgy izzadt a ránézésre nyolc-tízkilós cucc alatt. Akkor még nem tudtam, hogy éppen egy készülő dokufilmhez gyűjt anyagot.
Korszakalkotó volt a Bájkerek dokumentumfilm
Úgy gondoltuk, ideje megmutatni a filmet azoknak is, akik még nem éltek 1994-ben, de ifjú motorosként kíváncsiak rá, mit gondoltak akkor a „Bájkerek”. Magát a rendezőt, Báthory Orsolyát kérdeztük a 25 éve készült film kulisszatitkairól, aki elmondta, hogy
- közel négy hónapon át forgatták az ötvenperces mozit,
- ezalatt keresztül-kasul beutazták az országot,
- találkozóról-találkozóra jártak egész nyáron át.
Az motiválta őket, hogy barátaik révén már belekóstoltak, milyen is itthon az „Easy Rider-életérzés”, és ezt szívesen megmutatták volna a nagyvilágnak.
Született belőle egy rövidebb, hozzávetőleg negyedórás, angol feliratos változat is, hogy Európa- és világszerte megismerjék a filmet, s azon keresztül a magyar motorosokat (Kép: SportMotor.hu/Dragjanó)
Végül Illés Judit szerkesztő, Báthory Orsolya és öccse, András háromfős utazó stábként leforgatta a filmet, majd villámgyorsan, alig két-három hét alatt kellett megvágniuk az anyagot. Ez már csak azért is nehéz volt, mert gyakorlatilag ingyen, csupán lelkesedésből forgattak, de szerencsére akadtak támogatóik. Rengetegen segítettek nekik, akiket név szerint megemlítettek a stáblistában, majd a kész filmmel megkeresték a Magyar Televíziót, ahol anno mi is láthattuk a remek filmet:
Íme, a magyar motorosfilm, a Bájkerek! Jó szórakozást!
Így végül a tévé és a Színművészeti Főiskola finanszírozta a vágást, valamint egyéb utómunkákat. Olyan remek anyagnak bizonyult a 2004 őszén bemutatott Bájkerek, hogy végül ez lett Báthory Orsolya diplomafilmje.