Sorozatunkban sokat futott motorok tulajdonosaival beszélgetünk, hogy megtudjuk: milyen is az élet százezer kilométer felett? Ma egy 2003-as Yamaha XJR 1300-ról lesz szó, melyet gazdája, Kókai Károly újonnan vásárolt vagy húsz évvel ezelőtt és azóta gyönyörű helyeken járt vele.
1994-ben a Yamahánál már elérhető volt a nagyköbcentis csupasz ikon, az XJR 1200, majd a 2000-es évek kapujában megérkezett az 1300-as utód, a maga „kis” 1250 köbcentis, léghűtéses erőforrásával. 98 lóerős csúcsteljesítményével és kereken 100 Nm-es maximális forgatónyomatékával igazi erőgépnek számított az akkori forgalomban, hiszen gondoljunk csak bele: akkoriban még kettes Golfok és F Astrák színesítették az utcaképet, plusz a Merkur-időkből itt maradt keleti csodák, így aki megengedhetett magának egy XJR-t, jogosan érezhette, hogy az utak királya. Persze azóta a piac nagy fordulatot vett és – szerintem – eltúlzott számháború vette kezdetét, ahol az emberkel visszamennek hatéves korukba, amikor az autós kártyában az nyert, akinek nagyobb szám volt a lapján, csak a végsebesség számított, és itt most abba is hagyom, mielőtt a nálam fiatalabbak boomert kiáltanak…
Az XJR 1300 egyszerű szerkezet, mely igen megbízható, nyomatékos és kényelmes, így a hétvégi kiruccanásokhoz is megfelelő társ, csakúgy, mint az egész Európát átszelő túrához. Nyilván futóműve nem a vad csapatásokhoz készült, de ilyen gépet nem is versenyezni vesznek, hanem élvezni azt az érzést, amit a hosszú túrán élsz át a csomagokkal megpakolt Yamahádon.
Interjú a Tulajdonossal – Kókai Károly – Yamaha XJR 1300 (2003)
Károly tanárképző főiskolán végzett, ám jelenleg falusi turizmus keretein belül a motorosok egyik kedvenc tájegységén, az Őrségben üzemeltet saját szálláshelyet Tücsöktanya néven. Gyerekként sok időt töltött Szegeden a ’60-as években, és édesapjával – no meg az oldalkocsis Pancsival – rendszeresen meglátogatták a Budapesten élő rokonokat. Később Szentgotthárdra költöztek, ahol az általános iskolában, a közlekedési szakkör keretein belül lehetősége nyílt pedálos Simsont, illetve a 250 köbcentis nagytesóját is kipróbálni (nekem miért nem ilyen szakköreim voltak az iskolában? – a szerző). Innentől kezdve magától érthető módon teljesen magával ragadta az érzés, és 15 évesen, teljesen egyedül körbemotorozta a Balatont, azóta pedig mintegy 350 ezer kilométert motorozott le.
– Hogyan indult a történet a Yamahával, és milyen tapasztalataid vannak vele?
– Korábban MZ-m, két 500-as Yamahám és Kawasakim is volt, majd 2003-ban végre megvettem a régóta vágyott, nullkilométeres Yamaha XJR 1300-at. Azért ezt választottam, mert megbízható szerkezet, hosszútávon is kényelmes üléspozícióban tudok motorozni, van elég ereje ahhoz, hogy elvigyen két személyt a csomagjaival együtt, valamint a 21 literes üzemanyag-kapacitáshoz 5-6 literes átlagfogyasztás társul, ami remek hatótávot ígér.
Eddig 103 ezer kilométert tekertem bele és meg kell mondanom, beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, valóban igen jóságos és komfortos jószág, sőt valódi erőgép!
Leginkább hosszútávra használom, tehát csomagokkal és utassal magam mögött, 5-10 ezer kilométeres távokra. Első utamon Isztambulig mentem le vele, majd a Balkánon tekeregtem Görögországon és Albánián keresztül. Persze azóta rengeteg szép helyen jártam, többek között Szentpéterváron keresztül felmentünk a Nordkappig is, azután voltam lent vele Olaszországban, Szicíliában és Tunéziában is.
– Ekkora távok megtételéhez kellett-e valamit módosítani a Yamahán?
– Komolyabb változtatás nem történt rajta, szinte kész túramotor. Mivel nakedről beszélünk, felraktam egy túraplexit, ami nagyon jó ötletnek bizonyult, azóta ég és föld rajta ülni, ugyanis mióta megvan a szélterelő, nem fájdul meg a nyakam menet közben. Előtte viaskodtam rendesen a menetszéllel, ami fiatalon nem okozott gondot, de idővel a kényelem lett a nyerő. Másik – úgymond – módosítás a csomagtartó felrakása a hátsó és oldaldobozoknak, ami elengedhetetlen kelléke a hosszú utaknak. Ezeken kívül még egy tanktáskát is használok, amely igen praktikus kiegészítő, de semmi olyat nem módosítottam rajta, ami az alapvető konstrukciót érintené.
– Mennyire vagy elégedett a kényelmével?
– Szerintem a hosszú túrák jól bizonyítják az XJR kényelmét. Többször is megesett, hogy 1000-1200 kilométeres napi etapot is lenyomtunk. Hazudnék, ha azt állítanám, nem fáradtam el és nem sajgott a hátsóm kissé, de ez elfogadható ekkora táv után.
– Van-e állandó utasod?
– Igen, van állandó utasom, méghozzá a párom. Ő 11 évvel ezelőtt velem kezdte a motorozást a hátsó ülésen, és azóta nem hagy ki egy kirándulást sem.
– Ha már az igénybevételeknél tartunk, milyen alkatrészeket cseréltél ennyi kilométer alatt?
– Leginkább az előírt szervizekre kellett költenem. Egyszer javítókészlet cseréltek a karburátorban, javították a benzincsapot és az első teleszkópok szimmeringjét és olaját cserélték ki, de semmi olyan, ami említésre méltó műszaki hibából fakadt volna. Ez egy valóban megbízható igásló!
– Te végzed a karbantartásokat vagy motorszerelőhöz hordod a gépet?
– Szerelőhöz hordom. Nagyon jó kezekben van Zalaegerszegen (Kovács Zoltán Zazi). Ő készíti fel minden évben a Yamahát a hosszú túrákra.
– Milyen márkájú gumit használsz az XJR-en, és milyen időközönként cseréled?
– Gyári gumija a Michelin Pilot Road volt, de gyakra szitált tőle az eleje. Lecseréltem Metzeler Roadtec Z6-ra, azóta tökéletes, ezért mindig ezt használom. Hogy milyen időközönként cseréltetem, erre nehéz válaszolni, ugyanis függ a használattól, útviszonytól, hőmérséklettől, tehát sokmindentől. Olyan 15- 20 ezer kilométer után válik esedékessé a csere, de volt olyan is, hogy a Nordkapp túrán olyan oldalszélben mentünk, hogy lekopott a gumi egyik fele, mert rá kellett dőlni a szélre, mintha kanyarban mennénk folyamatosan. Így hazafele, Tallinban új abroncsot rakattam fel. Hozzátenném, nem motorozom sportosan, talán ez is hozzájárul a hosszabb futásteljesítményhez.
– Milyen olajat töltesz bele, és milyen időközönként cseréled?
– Olajat 10 ezer kilométerenként cserélek vagy szezononként. Kicsit sűrűbb olajat használok a gyári előírásnál, ugyanis a hígabb olajat megette, a sűrűbb olajjal viszont állandó az olajszint.
– Üzemanyag-fogyasztásod miként szokott alakulni egyedül, illetve utassal?
– Az üzemanyag fogyasztás a nyomaték miatt nagyon egyenletes, teljesen mindegy, hogy egyedül, utassal vagy csomaggal közlekedem, átlagban 5-6 liter között alakul. Versenypályán nem használom a motort, általában nem rohanok, nem gyorsítok veszettül és maximum 130-140 km/h sebességgel hajtok, azt is csak autópályán.
– Mit gondolsz a motor melegítéséről – mennyire fontos? Te mennyi ideig és hogyan melegíted elindulás előtt?
– Ugyebár az XJR-en kézi szívató van, azzal indítom, majd megvárom míg felpörög és közben fokozatosan visszanyomom. Felveszem a sisakot, begombolkozom, és már indulok is, így minimális időt, mindössze pár percet van álló helyzetben járatva.
– Lecseréled a sokat futott motorod, vagy továbbra is ez marad?
– Mindaddig megmarad, amíg fel tudok rá ülni, le nem cserélném! Két éve vettem mellé egy Yamaha XTZ660-at, de csak azért, hogy le tudjak menni kicsit az aszfaltról. Azóta már azzal is sokat mentem, megjártam vele Törökországot és Grúziát, jól jött az enduró a Kaukázusban és az Ararátban is!
– Kinek ajánlanád az XJR-t?
– Akik igazán szeretnek hosszú túrákat csinálni, szeretik a megbízható, nyomatékos, kényelmes motort és nem utolsó sorban a hagyományos, klasszikus formát – nekik ideális választás! Mindennapos, városi használatra nem ajánlanám, az XJR nem arra való, mert egyszerűen túl sok, túl nagy oda.
– Milyen előnyeit látod annak, hogy többnyire motorral közlekedsz autó helyett?
– Tavasztól őszig mindenképpen előnyös, és ezt a megfelelő öltözet lehetővé is teszi – ma már a motorozás nem csak nyári hobbi, olyan jók a modern öltözetek. Jól lehet vele haladni a dugókban, amikor az autók csak araszolnak. Jó érzés határátlépéskor is előregurulni a hosszú kocsisorok mellett, sőt a határellenőrzés is haladósabb vele. Másik nagy előny a szabadság érzése és a finom levegő, amit kocsiban ülve nem tapasztalhatsz meg. Szerintem nem zárt burokban kell tölteni órákat, hanem érezni az illatokat és az elemek erejét. Ez egy érzés, amit csak egy motoros érezhet, mikor úton van! Nem utolsó szempont egy nagy családhoz tartozás, amit kifejezünk azzal, hogy intünk vagy szükség esetén segítünk is a másiknak.
Típushibák – Yamaha XJR 1300
Nos, kemény dió fogást találni a motoron, ugyanis az XJR szinte golyóálló. Elvétve olvasni csak indítási nehézségről, ami jellemzően a porlasztó nyűgjéből fakadhat. Mint azt Károly is említette, szükséges lehet felújítókészlet beszerzése a karbikhoz, illetve a benzincsaphoz is, ami nagy futásteljesítménynél elfogadható, és ha nehezen indul vagy gázadásra tétovázik a vas, jó eséllyel ez lesz a hiba.
Magasabb futásteljesítményű példányok tengelykapcsolói hajlamosak lehetnek megcsúszásra, ugyanis a már alacsony fordulaton jelentkező nagy forgatónyomaték idő előtt megeheti a tengelykapcsoló lamelláit. 2004 után indításgátlóval szerelték fel a modellt, így a piros kulcs adás-vételkor fontos elem lehet, valamint a 2007 utáni, Exup szelepes változatoknál nem árt figyelni az esetlegesen bekoszolódott szelepre! Ezen felül a tulajdonosok beszámoltak teleszkópszárról és motorblokkról lepattogzó festékről, ami inkább csak esztétikai probléma, úgyhogy szinte csak a kopóalkatrészekre szükséges odafigyelni, ha becsületesen karbantartott példányt vásárolunk. Ha nem szeretnél belefutni egy költségesebb javításba, azt javasoljuk, még vásárlás előtt nézesd át szakértővel a kiválasztott gépet – amihez itt találsz segítséget –, hiszen így alkudhatsz az árból és felkészülhetsz a várható költségekre.