Hányszor okozott már meglepetést egy csúszós aknafedél vagy egy csatorna ki-bejáratánál keletkezett kátyú, egyenetlenség? Esős időben a sima felszínnel rendelkező, fém alapanyagú lezárók nagy és síkos felületeket képeznek az utakon. Sokan tapasztalatból automatikusan kerülik ezeket a “kellemetlen pontokat”.
Ezen potenciális veszélyforrások kiküszöbölésére külhonban már kampányolnak, sőt bizonyos angliai települések már csatlakoztak is a találmány gyakorlati alkalmazáshoz, kipróbáláshoz. Az új csatornafedél kompozit anyagból készül, csúszásmentes felülettel kialakítva, amely nedves útfelületen is jó tapadást biztosít – nem beszélve, hogy mivel nem tartalmaz fémet, kevésbé csábító préda a tolvajok számára.
A modern anyagú takarók a hagyományosak egy feltűnő hátrányát is megszüntetik. Idővel a karbantartó lyuk körül az aszfaltréteg a nehéz lapok terhelése (plusz az áthaladó járművek súlya) és állandó mozgása miatt rongálódik, kátyú keletkezik. A veszélyes repedések és a kisebb kráterek az útkezelő társaság által – jó esetben – javításra kerülnek, de ez csak tüneti kezelés. A károsodást okozó tényező marad a helyén, és a kör kezdődik előlről – mi ez, ha nem pénzkidobás?
A szerelő-járatok új generációs fedelei nem rozsdásodnak, nem kezdik ki az útfelületet, így amellett, hogy biztonságosak, pénzt takarítanak meg az önkormányzatok számára, mivel megszűnik egy felesleges, pótcselekvő útjavító tevékenység.
A technológia gyakran ésszerű és praktikus megoldást kínál a mindennapi életben. Akkor, kezdhetjük itthon is tesztelni?
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK 👇
Nem mindegy, hogy kézzel vagy lábbal váltasz?
Heves vita alakult ki a Végsebesség csatorna friss videója alatt, amiben arról kérdezték a motorosokat: szívesen használnának-e olyan motort, amiben részben vagy teljesen automatizált a váltás?
Amikor a mátrai motorosok azt mondják: „Te inkább ne gyere ide!”
Mi a baj a Mátrában? Attila R1-gyel motorozik Mátraháza környékén, és keményen megmondta, hogy mi a baj a motorosokkal… és a többi közlekedővel
Jani55
A hazai példához: Sajnos, sem a csatornaépítők (az aknáknak az esetek többségében nincs, vagy nem elég erős az alapjuk: alulról kimosódik…), sem az útépítők (nem tudnak szintezni, szinte soha nem sikerül szintbe aszfaltozni: a dinamikus terhelések hatására döngölődik a fedlapon keresztül az építmény => süllyed), tehát nem állnak a szakmájuk, hivatásuk magaslatán.
Az el/kilopott beton, stb, mind a minőség és az élettartam rovására megy.
Az út pedig nem bírja a hatalmas terhelést (lesüllyed az akna), hatalmas repedések, vízkimosások, kátyúk keletkeznek az aknafedlapok környékén. A fagy kimondottan elősegíti, ezek egymást erősítő folyamatok.
Van még egy hatalmas ellenség: a pénzhiány…
A munkákat a legolcsóbb ajánlatot adók kapják, sokszor alvállalkozókkal végeztetik, oda már nem is jut pénz (természetes, mi marad lehetőségként: leginkább kispórolva az anyag, szinte hozzá nem értők, összecspják a munkát: hozzá nagyon nem értők átadják/átveszik, cégek tönkre mennek/becsődölnek, garanciát sincs kin érvényesíteni). Ördögi kör…
Az, hogy balesetveszélyes, az már senkit nem érdekel…
Szép új Magyarország…
Siralmas, de ez van…
A külföldi példák (értelemszerűen kikövetkeztethető)…
kutya
“Van még egy hatalmas ellenség: a pénzhiány…”
…és ami ettől is nagyobb ellenség, a korrupció.
Jani55
Igen, biztosan, (miért épp ezen a területen ne lenne), de én ezt nem állíthatom… Amiket írtam, az mind igaz… különösebb szakértelem se kell hozzá, csak nézni, látni kell!