Közúti baleseti statisztika

Tavaly 9 százalékkal kevesebb személysérüléses közúti közlekedési baleset történt útjainkon, mint az előző évben. A balesetek száma 2006 óta folyamatosan csökkenő trendet mutat.  Tavaly a balesetek kimenetele is kedvezően alakult: a halálos balesetek száma 14%-kal, a súlyos sérüléssel járóké 11%-kal csökkent. Az autópályákon azonban 6%-kal több baleset történt. Közúti balesetben 739 személy vesztette életét, 83 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ittasan okozott balesetek száma is szintén csökkent, összesen 17 százalékkal – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentéséből.

2010-ben több mint 16 300 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 69%-a lakott területen belül. A lakott területen kívül okozott balesetek száma nagyobb mértékben, 11%-kal, míg a lakott területen belül történteké kisebb mértékben – 8%-kal – csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva a halálos balesetek száma májusig csökkenő, majd növekvő tendenciát mutat. Szeptember hónapban 64%-kal magasabb volt ugyan a halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt év szeptemberének adatához képest, viszont 2009 szeptemberében 40%-kal kevesebb baleset történt, mint az azt megelőző évben. A közbiztonság növelése érdekében 2009 szeptemberétől több rendőr szolgált a közterületeken. Ötéves idősorban vizsgálva az adatot, átlagosan 84 baleset történt szeptemberben, szemben a 2010. szeptemberi 77 balesettel.

2010. év során több mint 21 600-an szenvedtek közúti balesetet. 649 balesetben összesen 739 személy – közöttük 20 gyermek – vesztette életét. A súlyosan megsérült személyek száma több mint 5 600 – ebből 5% gyermek -, a könnyen megsérülteké meghaladta a 15 200 főt. A balesetek során meghalt személyek 53%-a vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 47%-a, az áldozatul esett elöl ülő utasok 36%-a, a hátul ülő utasok 65%-a nem használta a biztonsági övet.

A balesetek 62%-át személygépkocsik, 11%-át kerékpárosok, 10%-át tehergépkocsik 5%-át segédmotoros kerékpárosok okozták, a többi jármű részesedése (vagyis a motorkerékpárok és a fent nem besorolt járművek együtt) alig érték el a 4%-ot. A gyalogosok és utasok összesen 8%-os arányban voltak okozói a baleseteknek. A 2010. januártól hatályos KRESZ-módosítás a kerékpárosok közlekedését több ponton is megkönnyíti. Az intézkedések hatására 2010. évben a kerékpárosok által okozott balesetek száma az előző évivel azonos szinten maradt, miközben többen választották ezt a közlekedési formát. Az autóbuszok 6%-kal több balesetet okoztak, mint 2009-ben.

A balesetek 92%-a a járművezetők hibájából történt. A kategórián belül a legnagyobb arányt (27%) a sebesség nem megfelelő megválasztása képviseli, de az esetek száma 10%-kal alacsonyabb, mint egy éve. 26%-kal nőtt az utasok és 18%-kal a járművek műszaki hibája miatt bekövetkezett balesetek száma. A balesettípusok közül a vasúti jármű és közúti jármű ütközése nőtt 3%-kal, és 5%-kal többször ütköztek a járművek álló parkoló járműnek, mint 2009-ben.

Az autópályák bővülésével 2010-ben 6%-kal több balesetben 11%-kal több személy sérült meg, mint egy évvel korábban. Az M6-os autópályán történt balesetek számának növekedésében szerepet játszott, hogy 2010-ben 140 km-rel hosszabb szakaszon közlekedhettek a gépjárművek, mint egy évvel korábban Az autópálya hosszához mért fajlagos mutatók szerint az M1-es autópályán történt a legtöbb baleset, a 100 km-re jutó 62 balesettel.

A balesetek 12%-ában játszott szerepet az alkohol. 2010-ben az ittasan okozott balesetek száma az előző időszakhoz viszonyítva 17%-kal csökkent, a legnagyobb mértékben – közel harmadával – a motorkerékpárosok körében. A kerékpárosoknál viszont a növekedés 3%-os. Az ittasan okozott balesetek oka a kerékpárosok (26%) és a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek (27%) között a legmagasabb.

Régiós bontásban vizsgálva az előző év adataihoz viszonyítva 2010-ben a balesetek száma mindenütt csökkent, kivéve Dél-Alföldet, ahol az előző évivel azonos szinten maradt. A legkedvezőbb változás Dél-Dunántúlon tapasztalható, ahol 19%-kal kevesebb baleset történt. A területen bejegyzett 10 ezer gépjárműre jutó balesetek száma is itt volt a legalacsonyabb: 39,2 szemben a 43,3-as országos átlaggal. A kerékpárosok által okozott balesetek négy régióban emelkedtek, legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon, egyötödével. A gyalogosok a dél-alföldi régión belül Csongrád megyében voltak a legkörültekintőbbek, ahol három éve nem történt baleset gyalogos hibájából. Az ittasan okozott balesetek száma minden régióban csökkent, Dél-Dunántúlon a legnagyobb mértékben (36%-kal).

via: penzcentrum.hu

Hegylakók különvélemény: a sportmotort/nagymotort használók a közvélemény szemében – jellemzően – a száguldásról és a balesetveszélyes közlekedésről híresek. Lám, a hivatalos statisztika (ismét) rácáfolt a média által generált előítéletre. Vajon tényleg egyre érettebben vezetünk, vagy egyszerűen annyira kis számban vannak itthon rendszámos motorok (kb. 150 000 db), hogy a statisztikában elenyésző az általuk okozott balesetek száma?

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK 👇