Buszsáv? Egyirányú utca? Előregurulás a kocsik között? Tudtad, hogy amit kismotorral, robogóval megtehetsz, azt bringával nem? Kis magyar értelmező a drótszamarat hajtóknak.
Mindannyian a közlekedés, s ezzel egymás életének részesei vagyunk. Csücsülj bár klímás autóban, motoron vagy a környezetet kímélve egy kerékpáron, a KRESZ szabályai egyaránt vonatkoznak rád. Micsoda? Hogy Te nem is tudtad, hogy az tilos? Ez még nem ment fel a büntetés alól… Íme, egy kis összefoglaló, hogy milyen alapvető szabályok ellen vétenek az azokat nem ismerő vagy rosszul tudó kétkerekűek.
Zebra, gyalogátkelőhely
Át kell engedjen az arra járó autós és motoros, feltéve, ha tolod azt a szerencsétlen drótszamarat. Ha tekersz, ugyanúgy szabálytalankodsz, mint az a sofőr, aki a zebrán fordul meg vagy hajt át keresztben a kocsijával. Vagyis ne háborodj fel, ha nem engednek át, míg a bringán ülsz – valójában Te követsz el éppen szabálysértést.
Behajtani tilos
Pár éve kijött a rendelet, amit a közlekedők nagy része el sem olvasott, pedig a lényeg a részletezésben rejlik. Bicalljal bemehetsz a behajtani tiloson, szemben az egyirányú utca forgalmával? Nem! Ha alatta ezt tábla engedi bármilyen járműfajtának (pl. TAXI), akkor igen, minden egyéb esetben tilos az áthajtás, ahogy mindenki másnak is. Már csak azért is érdemes ezt jól megjegyezni, mert idén csak az első hét hónapban csaknem 1100 (!) személysérüléses balesetet okoztak kerékpárosok, s ezek jelentős része a szabályszegésre, illetve a szabályok nem megfelelő ismeretére vezethető vissza. Hogy mennyire jelentős szám ez? A gyalogosok, a motorvezetők, illetve teherautó- és kamionsofőrök összesen (!) nem okoztak annyi balesetet, mint a kerékpárt hajtó közlekedők…
A BUSZ-sávban a kétkerekűek is közlekedhetnek
Nem igaz: itt a segédmotoros-kerékpárok és a motorkerékpárok mehetnek, illetve néhány helyen, ahol külön jelzés ezt engedélyezi, ott felhajthat a bringás is, egyéb esetben nem. Érthető is: a buszsofőröknek így sem egyszerű betartani a menetrendet, hát még, ha egy 20-30-as tempóval araszoló bicajt kell követnie.
Előregurulhatok az autók között a lámpáknál
Nem igaz: kizárólag az út szélén mehetsz előre, ha erre elegendő helyet biztosítanak. Az álló kocsisorok között csak a segédmotoros-kerékpárok és a nagymotorok gurulhatnak előre, ha lámpa vagy közlekedési ok miatt torlódik a forgalom.
Ez mindössze négy egyszerű szabály, ideje hát átismételni őket, hogy a többi közlekedő partnerként és ne egyfajta törvény felett álló veszélyforrásként tekintsen a városokban egyre nagyobb tömegben megjelenő bringásokra.
lbx
A gyalogátkelőhely bekezdésben említettekkel vitatkoznék:
– A gyalogátkelőhelyen, egyéb tiltás hiányában meg lehet fordulni, ezt nem tiltja semmi (33.§ foglalkozik a megfordulással, ahol felsorolja, hol tilos megfordulni: autópályán, autóúton, egyirányú forgalmi úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban). Épp tegnap tértek ki a lányomék a Kresz-tanfolyamon erre a tételre, ahol ez beugratós kérdésként jött elő. A helyes válasz: meg lehet fordulni a zebrán, ha más egyébként nem tiltja (tábla, útburkolati jel, stb.).
– Semmi nem tiltja a Kresz-ben, hogy a kerékpáros a gyalogátkelőhelyen átkerekezzen (egy korábbi vita kapcsán ennek kapcsán sokat bújtam Kresz-t tavasz táján). Van egy szakasz a Kresz- ben, nevezetesen az 54.§ (4)bek., ami ezt cáfolná, azonban véleményem szerint ez a szakasz a balra bekanyarodás esetére vonatkozik.
A kerékpárosnak csak akkor van elsőbbsége a zebrán – ahogy a cikkben ez helyesen írva van -, ha tolja járművét (tehát a kerékpárt), mert ebben az esetben gyalogosnak minősül (Kresz 1. sz. függelék, III. szakasz (a) bek.). Ha nem tolja a kerékpárt, hanem rajta ül, akkor – mivel a kerékpár jármű (Kresz 1. sz. függelék, II. szakasz r/1 bek.), ő pedig azt vezeti, így nem minősül gyalogosnak -, nincs elsőbbsége. Azért nincs elsőbbsége, mert a Kresz szerint a gyalogátkelőhelyen a járműveknek a gyalogos részére kell elsőbbséget biztosítaniuk (43.§ (1) bek.), és a gyalogosnak van elsőbbsége a zebrán a járművekkel szemben. Egy járműnek a gyalogátkelőhelyen nincs elsőbbsége más járművekkel szemben. Ebben az esetben véleményem szerint (ezt azonban sehol nem láttam leírva, csupán a szabályok alapján következtetem) olyan helyzetben van a kerékpárján ülő, gyalogátkelőhelyen áttekerő kerékpáros, mint egy alárendelt útról érkező jármű, tehát minden járműnek és a gyalogátkelőhely okán minden gyalogosnak elsőbbségadással tartozik.
De! Észben kell tartani, és figyelni kell arra, hogy sok gyalogátkelőhely mellett van kerékpársáv, ami táblával is védett (pl. a bekanyarodó járművekkel szemben). Ezen a kerékpársávon a kerékpáros szabályosan kerekezik, hiába keresztez úttestet, és hiába van mellette zebra is, ráadásul elsőbbsége is van! Ebben az esetben résen kell lenni, mert pl. a velünk egy irányból érkező kerékpáros igen hamar előttünk teremhet (őt úgy vehetjük észre, ha hátrafelé is nézünk kanyarodáskor), amennyiben a kerékpársáv által keresztezett útra kívánunk letérni.
Bocs, ha hosszú voltam!
Powerslave
Épp ma, ahogyan krúzoltam a munkahelyem irányába a Bajcsy-n, a következővel bírt egy igen kedves biciklis polgártárs megörvendeztetni:
A sajnálatos módon a biciklisávval közös buszsávban tökölve, remekül feltartotta az előttem haladó taxit (így engem is), de azért az Andrássy kereszteződéséhez érve gondolkodás nélkül áttekert a piroson.
Hadd ne menjek bele, hogy mennyire tele van az öntudatom az ilyen idiótákkal, és mivel vágnám le a végtagjaikat, hogy soha többé még csak a közelébe se jussanak kerékpárnak…
babeneba
Nincsenek egyedül: a Taxisok sem “tudják”, hogy csak akkor közlekedhetnek a buszsávban, ha utast szállítanak…
babeneba
Még egy érdekes dolog: Most vettem észre, hogy az I. ker. Fő utca végén a busz sávot átalakították Behajtani tilos, kivéve BKK, Taxi, Kerékpár… Ez csak a motorosokat, smk-kat tiltja ki. Fogalmam sincs mi motiválhatta a közlekedés-szervezőket…. Valaki talán tudja?
smice
De a KRESZ-ben elvileg nincs helye a “szerintem” faktornak. Ahogy magad is írtad, az 54.§ (4) foglalkozik úttesten való áthaladással, balra bekanyarodással, megfordulással, és többek közt ez a mondat konkrétan le van írva:
“A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a
gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten
áthaladnia.”
Ebben nincs semmi kitétel, hogy pl. csak balra bekanyarodásra vonatkozik. Az viszont benne van, hogy “a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint”, és ha megnézzük az ide vonatkozó 21.§ (5) írja elő, hogy ha gyalogátkelőhely van a közelben, akkor kötelező ott áthaladnia.
Vagyis, ha van egy zebra a közelben, és át akarsz menni az úton biciklivel, akkor leszállsz és áttolod (54.§ (4)) a zebrán (21.§ (5)). Az idevágó többi szabály is természetesen érvényes (elsőbbséged van, nem léphetsz az úttestre váratlanul stb. stb.).
Nem csak Te bújtad sokat a KRESZ-t. 🙂
(Ja, és igen, van olyan, hogy a zebra mellett közvetlen kerékpáros átkelő van, ami gyakorlatilag a kerékpárút meghosszabbítása, ott valóban áthaladhatsz leszállás nélkül, de ott nem a zebrán haladsz, hanem a kerékpárúton.)
lbx
Ha az adott mondatot kiragadjuk a bekezdés alól (ahogy te értelmezed), akkor a kerékpáros még egy útkereszteződésen sem haladhatna át, hanem le kellene szálljon a kerékpáról, mivel ebben az esetben keresztez egy úttestet.
Amikor egy “jogszabály” leír valamit, azt MINDIG besorolja valamely szakasz, bekezdés alá. Önmagában, bármiféle jelzés, számozás, jelölés nélkül SOHA nem állhat egyetlen mondata sem – leszámítva a preambulumot, vagy a bevezető részt. Ez itt is így van. Ha pedig besorolja valamely szakasz, bekezdés alá az adott mondatot, akkor annak tartalma csak arra a témakörre vonatkozik, amellyel az adott szakasz, bekezdés, stb. foglalkozik (lásd 61/2009. IRm rend 44.§ (3.) bek: Egy szakasz bekezdéseibe az egymással szorosan összefüggő szabályokat kell foglalni). Ha az adott mondat más témákra is vonatkozik, akkor azt külön és egyértelműen le kell írni, vagy a más terület taglalásánál az érvényességet az adott szakaszra történő hivatkozással ki kell terjeszteni.
Ennél fogva ez a mondat is kizárólag azon esetekre vonatkozik amelyeket a (4.) bekezdés taglal.
Ha végignézed akár csak a KRESZ-t, nincs benne számozás, jelzés nélkül álló megfogalmazás.
Ha végiggondolod, hogyan hivatkoznál az említett mondatra, akkor rájössz, csak az a lehetőséged áll fenn, hogy a … rendelet 54. szakasz (4.) bek. Olyan nem létezik, hogy az 54. szakasz n-edik mondat, vagy a (4.) bek. és (5.) bek. közötti mondat.
Végeredményben továbbra is állítom, hogy a kiragadott mondat kizárólag az 54. szakasz (4.) bek a) és b) pontjaiban meghatározott esetekre vonatkozik (tehát a balra kanyarodás két meghatározott esetére).
Mivel azonban nem vagyok jogász, sem közlekedési szakértő, így muszáj oda tennem, hogy “szerintem”.
Egyébként azt nem vitattam, hogy kötelező-e a zebrán átkelnie a bringásnak (gyalogosként), vagy sem.
smice
Nekem meg továbbra is egyértelmű a jogszabályban leírt szöveg tartalma, én nem látom, hogy lehetne másképp értelmezni, különleges esetekre kivetíteni…
“a kerékpáros még egy útkereszteződésen sem haladhatna át, hanem le kellene szálljon a kerékpáról”
A vicces az, hogy ez pontosan így van: nekünk még tanították KRESZ oktatáson, hogy biciklivel pontosan így kell eljárni (persze vannak kivételek, amikor pl. kerékpársáv megy át az úttesten, ilyen is van).
Ez a nyelvtani érvelés a bekezdésekről és szerepükről nem igazán győzött meg… Rövidre tudom zárni azzal, hogy az említett bekezdésben az úttest keresztezésére vonatkozó – összetartozó – szabályok vannak. Egyébként ha jobban megnéznéd, nem csak balra bekanyarodásról van benne szó, ahogy írtad, hanem pl. megfordulásról, párhuzamos közlekedésről is.
Abban egyébként egyet értünk, hogy ez egy nagyon hülyén odavetett mondat, nem böngészem most végig az egész KRESZ-t, de szerintem nincs még egy mondat, ami így önállóan, pontozás nélkül állna. Viszont az is egyértelmű, hogy nem tartozik az előző (4) b)-hez sem, attól teljesen egyértelműen el van választva.
A másik nagy hiba szerintem, amit a jogalkotók elkövettek, hogy sehol nem defíniálták a gyalogos átkelőhely fogalmát. Lehet azért, mert hanyagul úgy gondolták, a neve önmagában elég meghatározó – gyalogosok számára szolgáló hely, ahol átkelhenek (az úttesten). De egy jogi szövegben ez elfogadhatatlan, mint ahogy a jármű, út stb. fogalmak is egyértelműsítve vannak, nem hagyatkoznak arra, hogy ezt úgyis mindenki tudja.
És akkor most jön a logikai rész, de ez meg Téged nem fog meggyőzni, mert akik a jogszabályokat próbálják csűrni-csavarni, azokat nem szokta érdekelni, hogy egyébként mi logikus. És amúgy tényleg vannak logikátlan dolgok is a KRESZ-ben…
Nem logikus, hogy egy akár 50 km/h-val közlekedő jármű szabadon cikázhasson az úton keresztben, a forgalom irányával akár merőlegesen, ahol akár 90-nel vagy többel is mehetnek. Egyértelmű baleseti veszélyforrás.
Nem logikus, hogy a gyalogos átkelőhelyet gyalogosnak minősülő közlekedőkön kívül bárki használhassa. A Te logikád szerint át lehet hajtani rajta autóval, nyerges vontatóval vagy akár vonattal is, mert nincs leírva sehol, hogy a gyalogos átkelőhelyen nem haladhat át jármű. A Te logikád szerint amikor megközelítem a zebrát, számítanom kell rá, hogy átrobog rajta egy gyorsvonat 200-zal, mert nincs leírva, hogy nem.
Említetted, hogy helyenként a gyalogos átkelőhely mellett kerékpáros átkelő van felfestve. Nem logikus. Minek festenék egymás mellé, ha szabályosan, leszállás nélkül át lehetne tekerni a zebrán is?
A gyalogosok átkelése az úton szintén szabályozva van. Pl. nem léphet az úttestre váratlanul, köteles meggyőződni annak veszélytelenségéről, késlekedés nélkül kell áthaladnia stb. Nem logikus, hogy ezeket negálni lehessen, ha valaki kerékpárra száll. A Te logikád szerint kerékpárral ki lehet hajtani autók elé váratlanul, ez szabályos, sőt nyugodtan lehet akár körözni a gyalogátkelőhely közepén, a forgalom zavarása, akadályozása teljesen szabályos, ugyanis csak gyalogosokra vonatkoznak az átkelés leírt szabályai.
A logikus – persze az én logikám szerint – az, hogy a kerékpárosok átkelése az úton balesetveszélyes, mert nem számítanak a közlekedők olyan sebességgel megjelenő járművekre a forgalomra merőlegesen, amelyek ráadásul kihajthatnak takarásból, zavarhatják a forgalmat, átmehetnek akár 50-nel stb. – ugyanis a kerékpáros átkelés sehol nincs szabályozva. És hogy miért nincs külön szabályozva – a vitatott mondat miatt, amivel egy huszárvágással berakták a kerékpáros átkelést a gyalogosátkelés alá, ami viszont már szabályozva van.
Szóval ne hajtsunk át úttesten – elsősorban azért, mert balesetveszélyes, nem számítanak ránk biciklivel. De másodsorban meg le van írva a KRESZ-ben, teljesen egyértelműen, ha valakinek a szimpla logika nem elég.
lbx
Nos: a bekezdések kapcsán leírt érvelésem koránt sem nyelvtani, hanem – legyen szabad nagyképűen ide írni: szakmai. Volt balszerencsém joganyagot írni, miniszteri utasítás volt a legmagasabb szint (szerencsére ilyen talán 2-3 volt csupán), így a jogászok kellően “kioktattak” (értsd: ezerszer visszadobták), hogyan lesz aláíratható, megjelentethető.
Ennél fogva amit az egyes szakaszok alá besoroltakról írtam, az 90 %-ban úgy van, akár elfogadod, akár nem (a 10 %-t azért tartom fenn, mert nem vagyok jogász). És ha nekem nem hiszel, hát odabiggyesztettem az Irm jogszabályalkotásról szóló rendelet vonatkozó szakaszát – kár, hogy azt nem olvastad el, vagy nem értelmezted, mert ebből egyértelműen kiderül, nem nyelvészkedek.
És akkor még egy idézet, ami alátámasztja, hogy a vitatott mondat nem önálló rész, nem lehet kiragadni a (4.) bekezdés alól: Irm rendelet 37. § (1.)bek.: a jogszabály tervezetének a szerkezeti egységeit folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel kell megjelölni. Jogszabály tervezete jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat.
A mondat nem a (4.) bek. b) ponthoz, hanem a teljes (4.) bek-hez tartozik.
És igen! A gyalogátkelőhelyen áthajthat akár egy kamion is, mert nincs tiltva! Ezt a lányomék éppen most tanulták a tanfolyamon – ahogy azt írtam is.
A gyalogátkelő mellé felfestett kerékpársáv értelme az, hogy elsőbbséget biztosítson a kerékpárosnak is, ne csak a gyalogátkelőn átkelő gyalogosnak. Így a kerékpáros is a gyalogossal egyenértékű, elsőbbséget élvezőként keresztezheti az úttestet a kerékpárt a kerékpársávon hajtva (fura, de: ha kerékpársávról áttér a zebrára, akkor már vagy le kell szállnia, vagy nincs elsőbbsége).
Az én, és ami fontosabb, a Kresz logikája szerint sem lehet kerékpárral (és semmilyen más járművel, vagy akár gyalogosnak minősülőként) hirtelen kihajtani a járművek elé, mert a zebrán kerékpárosként nincs elsőbbsége, sőt, lényegében elsőbbségadási kötelezettsége van valamennyi járművel, és a gyalogosokkal szemben is. Ez az elsőbbségadási kötelezettsége pedig már hozza magával az összes többi szabályt, mely az elsőbbség megadásával kapcsolatos (pl. nem akadályozhat, nem kényszeríthet hirtelen irányváltoztatásra, lassításra, stb.).
Mindamellett a gyalogátkelőhelyet felfoghatjuk akár egy kereszteződésként, ahol speciálisan szabályozott elsőbbségi viszonyok érvényesek és ezért is kell kellő óvatossággal megközelíteni. A gyalogátkelőhely lényegében egy magasabb rendű keresztező út, mely kizárólag egy csoport – tudni illik – a gyalogosok elsőbbségét biztosítja.
Mindent egybevetve a kerékpár egy jármű (ez le is van írva a Kresz-ben), és mint ilyen, rengeteg dolog szabályozza a közlekedését már eleve, tehát amiket te írsz, azokra rengeteg szabályozás vonatkozik, akár nevesítve, akár gyűjtőfogalom alatt.