Imi a téli napokat is kétkeréken tölti, igaz, ilyenkor már félti a chopper drága krómalkatrészeit, és inkább bicajra pattan, de úgy tűnik, a hanyag sofőrök télen-nyáron vadásznak a magunkfajtára…
Üdv skacok!
Tudnátok segíteni egy kis jogi tanáccsal? Novemberben letettem a gépet, és ha tehetem, azóta bringával járok. Sajnos idén nem sokáig tartott ez, mert néhány napja egy út szélén álló autóból egy telefonáló (pardon) picsa ki akart szállni, ezért kinyitotta az ajtót, pont elém. Kikerülni nem mertem, mert mellettem szintén haladtak, megállni már nem tudtam, így sajnos felkenődtem a nyitott ajtóra. Ő üvöltött, hogy mit képzelek, milyen kárt okoztam neki.
Nem hagytam annyiban, rendőrt hívtam, helyszíneltek és most várunk. Szerintetek mire számíthatok?

Kedves Imi,
sajnos a sztori elképesztően bajos, már ami a kártérítés részét illeti. Kezdjük a jó hírrel: a sofőr telefonált, valószínűleg megoszlott a figyelme – ha ezt jegyzőkönyvezték a rendőrök, az már egy pont neked. Ha féktávon belül nyitotta ki eléd, máris nyerő helyzetben vagy, azonban ez nem jelenti azt, hogy tényleg nyersz is… Tudniillik az autó motorja nem járt, amire a kedves biztosítási szakértő egyből rávágja, hogy nem üzemelt az autó, nekik semmi közük hozzá. Szóval alaposan kösd fel a gatyát, mert első körben az igazadat kell bizonyítanod, majd amikor ezen túl vagy, akkor a sofőr zsebéből kiimádkozni a bicaj javítására költött forintokat és az egyéb költségeket. Sajnos az ügy további tanulsága, hogy ugyanez megtörténhet a lámpánál, sorok között előreguruló motorosokkal is. Elvégre a modern, várakozás közben automatikusan leálló kocsikra is ráhúzható, hogy éppen “nem üzemelnek” (miként az út szélén manuálisan leállított kocsi sem), így a pirosnál kipattanó utas is ugyanilyen galibát okozhat, évekig húzódó polgári, kártérítési perre kényszerítve a vétlen motorost.
Akárhogy is, a konkrét példa kapcsán az biztos, hogy ügyvédre mindenképpen szükséged lesz, mert ez nem egyszerű koccanás, amikor a KGFB fedezi a kárt és mindenki boldog…
EF
Saját tapasztalat:
Parkolóhelyen, nem járó motorral vagy szabályosan parkoló, nem járó motorú autóból kiszálló utas, vagy sofőr ugyanúgy megsérti a KRESZ-t, mert “körültekintés után…stb.”
Ez a jó hír. A rossz az, hogy a KGFB csak a forgalomban résztvevő gépjárművekre vonatkozik, így a nem járó motorú, de szabályosan parkoló autó nem vett részt a közúti forgalomban, tehát polgári peres ügy. Egyrészt szabálysértésért kiszabható valamennyi pénz a vétkesre, de a kár részedre történő megtérítése már csak polgári peres eljárásban lehetséges.
Ennek könnyebbik formája, ha van valamilyen felelősségbiztosítása a károkozónak, pl. lakásbiztosításhoz szoktak hozzácsapni ilyet pármillió Ft erejéig. Ez vonatkozik bármilyen, a biztosított (jelen esetben a károkozó) által okozott anyagi kárra, kivéve arra, ami egyébként a kgfb alá tartozik. Ebben az esetben még pereskedni sem kell, ha normális az illető.
A legrosszabb eset, ha a károkozó nem hajlandó ezt sem elintézni, hanem csak annyit mond: jelents fel!
Ilyenkor fel kell jelenteni és nagy valószínűséggel megnyered.
Nekem 2 ilyen esetem volt (futár voltam 2 évig), mindkettőnél azzal nyitottam, hogy:
-Akkor most rendőrt hívok, mert fáj a csuklóm/lábam/vállam, mely rendőr sajnos még a közúti szabálysértési bírságot is ki fogja szabni, de akár fel is jelenti Önt, ha pedig mentőt hívok, akkor el kell mondanom, hogyan történt a sérülés, nekik pedig automatikusan hívni kell a rendőröket, tehát sajnos Ön fel lesz jelentve.
Ekkor mindkét esetben felajánlották a “zsebből kifizetem azonnal az összes károd”-verziót, de én csak a betétlapot kértem és azt, hogy írják rá: “elismerem a vétkességem”. Egyszer egy Volvo ajtaját hajtottam vissza a kerékdobig, másodjára egy Skodának. Nyilván nem használ ez minden esetben, de a rendőröket azért is jó kihívni, mert legalább nyoma lesz. Ha tudod, hogy semmi bajod nem történt (de csak akkor!), akkor meg lehet próbálni a fenti módszerrel bevasalni azonnal a károd ellenértékét.
Amennyiben kell szakügyvéd elérhetősége, keress a fabiangz dzsíméles címen és elküldöm Neked.
Ő képviselt a legutóbbi balesetemkor, amikor a stop-táblát figyelmen kívül hagyva, fékezés nélkül elütött egy autó a védett főútvonalra kihajtva. Viszont rendesen megfizette a biztosító a 4 hónap rehabilitációt és a munkából való kiesést, hála az ügyvédnek.
Powerslave
Bitu, ez így nem helytálló.
A KRESZ szabályai szerint “a forgalmi okból történő megállás (pl. piros lámpa) forgalomban maradás”, márpedig amelyik autó a forgalomban épp részt vesz, az üzemel, akár jár a motorja, akár nem. (mellékesen ezzel az erővel a lámpánál zöld jelzésre váró elektromos autó sem üzemel, hisz’ nem jár a motorja)
Az is viszonylag részletkérdés, hogy jelen esetben a biztosító rávághatja-e, hogy az autó nem üzemelt, mert ettől függetlenül, ha bebizonyosodik a “hölgy” felelőssége, akkor Imi kárát meg kell téríteni. Az ügyben Imi szempontjából majdnem teljesen mindegy, kitől kap pénzt: ha a biztosító nem fizet, akkor a kár okozójának kell.
A KGFB terhére azonban “a gépjármű üzemeltetési körén kívül” okozott kár megtérítése nem követelhető, így sajnos közvetlenül a nagysasszony zsebéből kell kihúzni azokat a forintokat; kérdés, hogy érdemes-e polgári peres eljárásba fogni a bringa miatt, t.i. önszántából az ilyen öntelt idióta biztosan nem fog fizetni, egy bicikli pedig ritkán éri meg az elhúzódó kártérítési pert (két-három évig szívni 20-30 ezer forint miatt?).
Van egyébként szabályzás a várakozó jármű elhagyását illetően, hiszen ekkor a forgalom többi résztvevőjére még oda kell figyelni, épp a vázolt veszélyhelyzetek elkerülése végett.
Totya007
“Az ügyben Imi szempontjából majdnem teljesen mindegy, kitől kap pénzt: ha a biztosító nem fizet, akkor a kár okozójának kell.”
Látod pont ez a gáz, amire azt írod: majdnem teljesen mindegy. Az egyik egy igénylás és kifizetés, a másik évekig húzódó per és ideg. A piros lámpát pedig szerintem csak példaként hozta fel a szerző: egy út széli megállás ugyanígy kérdéses lehet, ha pl. a sofőr ugrik ki vmiért, és a motor nem jár a rögzítés miatt.
Powerslave
Ezért is van ott a majdnem szó 🙂
Az egyik egy biztosító felé benyújtott kárigény, amit szintén nem szoktak elsietni. A másik egy polgári per, amit meg aztán végképp nem szoktak elsietni.
A mindegy arra vonatkozik, hogy Iminek van igaza, tehát kártérítésre jogosult, a majdnem pedig arra, hogy az ügymenetben bizony akadnak nem teljesen elhanyagolható különbségek.
A piroslámpás példát azért szóltam meg, mert nem jó példa, és esetleg félrevezetheti az olvasót. Az útszéli megállás már más tészta, de az tényleg elég necces eset, mert ugye mely ponttól számít az autó üzemen kívülinek, plusz az elakadásjelző és a macisajt…
Totya007
Látom kötöd az ebet 🙂
Volt már macerás biztosítói kártérítésem, 4 hónapig, 3 szemlén át zajlott, sok vitával, de az egy sétagalopp a polgári peres eljárásokhoz, melyek az első hónapokban, években inkább viszi, mintsem hozza a pénzt.
A többi jogos, magam sem mondhattam volna jobban 🙂