Ha csak előnyei vannak, akkor miért nem vezetik be Magyarországon is?
Immáron három év telt el azóta, hogy Németországban is átírták a jogsitörvényt, így az autósok külön vizsga nélkül vezethetnek legfeljebb 125 köbcentis és 15 lóerős motorokat. Bár ehhez muszáj részt venniük egy 9 x 90 perces oktatáson, de nincs vizsga, tehát ha megjelent, akkor a végén garantáltan meglesz az új jogosítványa. Komoly különbség, hogy itthon rövidebb a képzés, ennek dacára elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenni a sofőröknek az A1B-tanfolyam végén.
Elég egy tollvonás, hogy százezrek üljenek át autóból motorra
Talán nem is gondolná a többség, hogy mekkora visszatartó erő a vizsga, főként egy ilyen szigorú rendszerben, ahol a 86%-os eredmény még bukás (!), tehát csak azok kapják meg az A1B-bejegyzést, akik 87% felett teljesítenek a KRESZ-en.
Úgy tűnik, hogy a német döntéshozóknak volt igazuk, ugyanis sokszorosára nőtt a képzésre jelentkezők száma, megtáltosodott a motorpiac – értelemszerűen főként az A1-es géposztály – a balesetek száma pedig nem nőtt. Mondjuk utóbbi nem meglepő, hiszen Lengyelországban is bevezették, hogy képzés, vizsga stb. nélkül vezethetnek a sofőrök 125-ös motort, és ott sem történt több baleset a reform bevezetése után.
Visszatérve a német példához, érdemes megnézni a számokat – önmagukért beszélnek.
Még a járvánnyal sújtott években is duplájára nőtt a motoros képzésre jelentkezők száma, miután bevezették a könnyítést. 2020 tavasza óta több mint 130 ezren szereztek így motorjogsit, azaz ennyivel nőtt a motorkerékpár-vezetők száma az országban.
Látva, hogy többtízezer vagy akár százezer új, kezdő motoros sem növelte érdemben a motorral okozott balesetek számát, akár a hazai döntéshozók is elgondolkodhatnának rajta, hogy lazítsanak a jogsiszabályokon. Ha csak 10-20 ezren ülnének át kocsiból motorra – a tavaszi-nyári hónapokban –, érezhetően csökkennének a torlódások és élhetőbbek, tisztábbak lennének a városok, azaz mindenki csak nyerne vele.