Egyszerű beszélgetésből indult, komoly vita lett belőle. Legyen bárhol is az igazság, jómagam azt mondom: ne dőlj be a lóerőnek!
Nemrégiben megkérdezték, hogy ún. univerzális, azaz ingázónak és kétszeméllyel is használt túramotornak mit javaslok? Ennél nehezebbet aligha kérdezhettek volna, elvégre a hosszú túrák, sok csomaggal, párosban általában nagy, erős motort követelnek, kényelmes üléspozícióval, míg városba éppen ellenkezőleg, minél könnyebb és keskenyebb vasra van szükség.
Csak nem tudtam rábeszélni, hogy egy olcsó félidomos túrasport gépet, illetve egy robogót vegyen a pénzből, ő kötötte az ebet a karóhoz: egy motornak van hely, egyre van pénz – punktum.
Végül a magas és kényelmes üléspozíció, a szerény fogyasztás, valamint a kezdők számára előnyös egyszerű kialakítás miatt leszűkítettük a kört a középméretű endurókra, Transalp, DL650, Versys és társaik. Napokig leshettem az emberünktől e-mailben érkező újabb és újabb jelölteket, míg végül két típusra, a Versysre és a DL650-re szűkült a kör. Ekkor jött a valódi meglepetés, a következő válasz formájában: “Beszéltem másokkal is, és mondták, hogy páros túrához már igencsak kell a lóerő. Szóval a Suzuki az erősebb, ezért azt fogom venni – kösz a segítséget!”
Hosszú, cirkalmas levelet írtam válaszként, részletezve, hogy egy túrán ugyan mikor fogja a piros zónáig forgatni a motort, ahol tényleg van – papíron – 4-5 lóerő különbség a két vas között, rákérdezve, hogy hallott-e már a forgatónyomaték nevű sületlenségről, ésatöbbi, ésatöbbi…
Csodák csodája, újabb böngészés indult a Képesmotoron, és most már mit sem számított neki az addig istenített lóerő… Csak az állapot, a gondos előző tulajdonos vezérelte, no meg az, hogy az erősebbnek hitt motor a valódi használat közben, vagyis a középső fordulatszám-tartományban éppen hogy gyengébb, legalább is ami a gyorsításhoz nélkülözhetetlen forgatónyomatékot illeti. Azt nem is említve, hogy végre rájött: ezek kivesézése után is csak a blokk paramétereit ismerheti meg, és akkor hol van még az ergonómia, a futómű, a fékek és társaik.
Tanulság? Talán csak annyi, hogy ne dőljünk be a számoknak, próbáljunk ki alaposan minden olyan vasat, ami csak szóba jöhet, és úgy döntsünk, ne egy poszter meg egy látványos, de semmitmondó katalógus adat alapján.
TDM
Aham. Tehát a Suzuki az erősebb de a Kawa megy jobban. Ne haragudj, ezt nem veszem be, szerintem egy gyorsuláson az erősebb motor /ugyanolyan pilótával/ mindig lenyomja a gyengébbet.
Laser
Azokban a fordulatszám tartományokban amit túra közben jellemzően használsz igenis erősebb…
Olvasd el megint a cikket ha nem ment át a lényeg…
Nem azt írta, hogy végsebességben jobb hanem hogy használhatóbb.
akos696
Nem vagyok egy Suzuki fan, de a DL650-et minden idők egyik legjobb túramotorjának tartják, kétszeres AlpenMaster győztes. Egy barátomnak volt ilyenje, meg utána még sok erősebb és sokkal komolyabbnak titulált túragépe (Pl FJR) és azt monda, hogy a mai napig az volt a legkényelmesebb és legharmonikusabb motorja. Én arra emlékszem, hogy a papíron levő teljesítményénél lényegesen jobban ment, a majdnem kétszer olyan erős motorommal lazán tartotta a lépést túratempóban. Persze a 200 feletti tartomány itt nem létezik, de nem is arra szokás használni. Mondjuk az is igaz, hogy a pár évvel későbbi dupla gyertyás ilyen-olyan emissziónak megfelelő verzió már lényegesen rosszabbul ment a cimbora szerint.
Krausz Bence
Kérlek szépen, te is nézz utána a forgatónyomaték ill. teljesítmény(lóerő) kifejezések jelentésének. Menet közben teljesen tökmindegy hány Nm nyomatékot ad le egy motor. Te nem érzed azt hogy egy motor 10Nm vagy 200. Te azt érzed csak, hogy egy motor a maga x NM-ével, AZON A BIZONYOS FORDULATSZÁMON mekkora teljesítményt jelent, illetve hogy az a teljesítmény milyen áttételsorozaton jut el az aszfaltig. Hogyha veszel egy motort, ami 100Nm-t ad le 5.000-es fordulaton, az pont ugyanúgy fog menni mint az a motor, ami 50Nm-t ad le 10.000-en. A különbség már csak abból adódhat, hogy te többnyire nem 10.000en motorozol, hanem 5.000en, ezért azt érzed hogy abban a tartományban jobban emgy a motor, ahol te általában motorozol. Apróság, de az újságírók rossz példáinak és egyszerűsítéseinek hála egyetlen ember sem tudja mi a különbség nyomaték ill. teljesítmény között.
Egy godolkodtató feladat: Bizonyára használtál már nyomatékkulcsot. Amikor azt látod, hogy szabadkézzel meghúzol egy csavar ~240Nm-rel, akkor az épp kétszer akkora nyomaték mint amit egy ezres sportgép tud. Azért egy ember mégis sokkal gyengébb mint egy ilyen motor. Miért? Mivel az a motor ezt 10.000-es fordulaton teszi, te pedig mondjuk 1-2 fordulat/perccel.
Bocsánat a hosszú írásért, nem is érdemel egy ilyen téma ennyit, de minden hasonló cikkben szúrja a szemem az ilyen elírás.
gsbrigi
Szerintem nem elírás volt, inkább a Te álláspontod “konyhanyelvre” fordítása. /Szerintem a cikk ugyanarról szól, mint amit fejtegetsz, hogy a lóerő MINDIG összefügg a nyomatékkal, de az érzet és az ehhez kitalált hangolás már a felhasználástól függ./ Már csak azért is mert pont itt a Hegylakókon olvastam ugyanerről egy részletes cikket anno: https://hegylakok.hu/2011/04/cikkek/mi-az-a-loero/
Krausz Bence
Jól mondod, részben erről szólt a cikk. Nem a csúcsteljesítmény a lényeg, hanem az használható tartomány. Persze teligázzal ritkán megy az ember, viszont teljesítménygörbéket nem mellékelnek a gyártók 40-60stb%-os gázállás mellett. 🙂 Az irományom “nyomatékos motor” és hasonló kifejezésekre akart utalni.