• Dunlop SportSmart 2 Max teszt – befejező rész

    Elérkezett a búcsú pillanata, egy szezon és több mint nyolcezer kilométer után útjaink elválnak - viszlát, Dunlop! ...

  • Michelin Road 6 GT-tartósteszt – 3. rész – 7000 kilométer után még nyoma sincs komoly kopásnak

    Folytatódik a Michelin Road 6 nyúzópróbája, sőt most jön csak az igazi kihívás: kilométerek ezrei a változatos, hazai és balkáni utakon. ...

  • Féktelenül – Brembo teszt

    Háromszázat megy? Remek. De hogy fogsz megállni? ...

  • Használtmotor – XIV. rész – Honda CB500, a japán igásló

    Amennyiben tetszik a CB, viszont szeretnéd ezt fiatalabb köntösben megkapni, akkor érdemes szemügyre venni a CB500F-et, melynek legfrissebb változata már Euro 5-ös, ABS-es, azaz ideális városi ingázómotor, de akkor sem jön zavarba, ha messzebbre indulsz vele. ...

  • Teszt: Honda Forza 125 – Városi vagánykodás

    A japán gyártó gondolt egy nagyot, s átszabta stílusos maxirobogóit, melyek sportosabbak, mégis elegánsabbak lettek, és gazdagabb felszereltséggel szállnak harcba az öltönyös úriemberek vagy épp a hölgyek szívéért. Bármennyire is megszerettem őket, pár percre így is elszakadtam tőlük, ugyanis a Forzák mellett egy meglepetés, az új Monkey is jelen volt a nizzai menetpróbán… Csak úgy repül az idő, mi sem bizonyítja ezt ékesebben, minthogy a Honda Forza idén ünnepli nagykorúságát. Anno, az ezredfordulón előbb a negyedliteres változat érkezett, 2015-ben csatlakozott hozzá 125-ös kistestvére, s bizony mindkettő hamar az eladási listák élére ugrott. Az elmúlt 18 évben nem vetették alá mélyreható módosításnak a modelleket – igazából nem is volt rá szükség –, ám ami késik, az egyszer csak elérkezik, így történt ez a Forzákkal is, amiket az idei évre alaposan átdolgoztak a japán mérnökök. Az újdonságokat volt szerencsénk elsők között tesztelni, mégpedig Dél-Franciaországban, a káprázatos Azúr-parton, vagyis olyan nyüzsgő városi forgatagban, ahol igazán elemükben érzik magukat a masinák. A tesztnap fülledt, tengerillatú reggelén katonás rendben felsorakozva vártak minket a szálloda előtt a járművek, elsőként a kis Forzák. Fontos tudni, hogy kizárólag össz-lökettérfogatát tekintve beszélhetünk kis gépről, ugyanis a modellfrissítés során azonos megjelenésűre formálták az új 125-öst és 300-ast, azaz külsejüket tekintve jóformán teljesen egyformák lettek, mindössze 20 milliméter tengelytávkülönbség különbözteti meg őket. Fürge és eszményien fordulékony a Forza 125 Egyből feltűnt, hogy a típus minden részlete prémium minőséget sugároz, kifinomult, nívós alkatrészeket használtak a mérnökök, ugyanakkor minden letisztult hatást kelt. Ez jól is van így, ilyen célszerszám esetében nincs szükség bonyolult megoldásokra. A praktikumot növeli az óriási – 53,5 literes -, két zárt bukósisak befogadására alkalmas, ülés alatti tárolórekesz, amely az extraként rendelhető, csinos túradobozzal akár egy hétvégi utazásra telepakolt bőrönd vagy egy bevásárlókocsi tartalmát is simán elnyeli. Ezek kezelése egyébként ún. Smart Key-jel történik, akárcsak a motorkerékpár indítása. Ez annyit tesz, hogy csak el kell tekernünk a gyújtáskapcsolót, megnyomni az önindító gombját, s már be is röffen az erőforrás, olyan megnyugtatóan muzsikálva, akár egy relaxációs lemez az éjszaka derekán. A digitális és analóg részeket felvonultató folyadékkristályos műszeregységen egyszerűen, átláthatóan felsorolva jelennek meg a legfontosabb adatok, s a kezelőszervek is könnyen elérhetők. Először picit dundinak tűnt az alapáras start-stop rendszerrel kínált hátas, de hamar a kiderült, a látszat csal – mint kés a vajon, úgy vágtunk át kettecskén a feltorlódott kocsisorok között. A 14,75 lóerős, 8250-es fordulatszámon 12 Nm-es csúcsnyomatékú, széles tartományban kihasználható egyhengeres kellő lendülettel mozgatta a 162 kilós menetkész tömegű ...