• Teszt: Honda Africa Twin 1100 és Adventure Sports 1100

    Hogy lehet még tovább csiszolni egy tökéletes motort? Hát így! Szardíniám próbáltuk ki a 2020-as Honda Africa Twint. ...

  • Teszt: Honda Forza 125 – Városi vagánykodás

    A japán gyártó gondolt egy nagyot, s átszabta stílusos maxirobogóit, melyek sportosabbak, mégis elegánsabbak lettek, és gazdagabb felszereltséggel szállnak harcba az öltönyös úriemberek vagy épp a hölgyek szívéért. Bármennyire is megszerettem őket, pár percre így is elszakadtam tőlük, ugyanis a Forzák mellett egy meglepetés, az új Monkey is jelen volt a nizzai menetpróbán… Csak úgy repül az idő, mi sem bizonyítja ezt ékesebben, minthogy a Honda Forza idén ünnepli nagykorúságát. Anno, az ezredfordulón előbb a negyedliteres változat érkezett, 2015-ben csatlakozott hozzá 125-ös kistestvére, s bizony mindkettő hamar az eladási listák élére ugrott. Az elmúlt 18 évben nem vetették alá mélyreható módosításnak a modelleket – igazából nem is volt rá szükség –, ám ami késik, az egyszer csak elérkezik, így történt ez a Forzákkal is, amiket az idei évre alaposan átdolgoztak a japán mérnökök. Az újdonságokat volt szerencsénk elsők között tesztelni, mégpedig Dél-Franciaországban, a káprázatos Azúr-parton, vagyis olyan nyüzsgő városi forgatagban, ahol igazán elemükben érzik magukat a masinák. A tesztnap fülledt, tengerillatú reggelén katonás rendben felsorakozva vártak minket a szálloda előtt a járművek, elsőként a kis Forzák. Fontos tudni, hogy kizárólag össz-lökettérfogatát tekintve beszélhetünk kis gépről, ugyanis a modellfrissítés során azonos megjelenésűre formálták az új 125-öst és 300-ast, azaz külsejüket tekintve jóformán teljesen egyformák lettek, mindössze 20 milliméter tengelytávkülönbség különbözteti meg őket. Fürge és eszményien fordulékony a Forza 125 Egyből feltűnt, hogy a típus minden részlete prémium minőséget sugároz, kifinomult, nívós alkatrészeket használtak a mérnökök, ugyanakkor minden letisztult hatást kelt. Ez jól is van így, ilyen célszerszám esetében nincs szükség bonyolult megoldásokra. A praktikumot növeli az óriási – 53,5 literes -, két zárt bukósisak befogadására alkalmas, ülés alatti tárolórekesz, amely az extraként rendelhető, csinos túradobozzal akár egy hétvégi utazásra telepakolt bőrönd vagy egy bevásárlókocsi tartalmát is simán elnyeli. Ezek kezelése egyébként ún. Smart Key-jel történik, akárcsak a motorkerékpár indítása. Ez annyit tesz, hogy csak el kell tekernünk a gyújtáskapcsolót, megnyomni az önindító gombját, s már be is röffen az erőforrás, olyan megnyugtatóan muzsikálva, akár egy relaxációs lemez az éjszaka derekán. A digitális és analóg részeket felvonultató folyadékkristályos műszeregységen egyszerűen, átláthatóan felsorolva jelennek meg a legfontosabb adatok, s a kezelőszervek is könnyen elérhetők. Először picit dundinak tűnt az alapáras start-stop rendszerrel kínált hátas, de hamar a kiderült, a látszat csal – mint kés a vajon, úgy vágtunk át kettecskén a feltorlódott kocsisorok között. A 14,75 lóerős, 8250-es fordulatszámon 12 Nm-es csúcsnyomatékú, széles tartományban kihasználható egyhengeres kellő lendülettel mozgatta a 162 kilós menetkész tömegű ...

  • Teszt: melyik a legjobb középkategóriás túraenduró?

    Nyolc túraenduró – BMW F 900 GS, Yamaha Ténéré 700, Suzuki V-Strom 800DE és vetélytársaik – mérte össze a tudását terepen és közúton. ...

  • Kipróbáltuk: Honda NC700X teszt

    "A nagy és nyomatékos motorokat szeretem, amik duzzadnak az erőtől." Nem árt, ha gyakran ismételgetem magamban, mielőtt végleg elcsábulok... ...

  • Dunlop SportSmart 2 Max teszt – III. rész

    Vízen vagy szárazon? Szinte mindegy! Az esőben rakoncátlankodó fék miatt azt is megtudhattam a Dunlopról, amit egyébként nem akartam... ...